Görögország, Európa farka életszínvonalat tekintve

Az Eurostat által közölt és a Les Echos által idézett adatok szerint a görögök az egyik legnehezebb gazdasági helyzettel néznek szembe az Európai Unióban. Az Eurostat legfrissebb tanulmánya szerint a növekvő élelmiszer-infláció, a megélhetési költségekkel nem járó bérek, az emelkedő bérleti díjak, valamint az üzemanyagárak csak néhány a görögök előtt álló kihívások közül.

2023-ban Görögország az európai egy főre jutó GDP 67%-át tette ki, ezzel a 26. helyet foglalta el a 27 tagállam közül, csak Bulgária volt rosszabb helyzetben. Ezek az adatok az EU-tagországok közötti óriási életszínvonalbeli eltéréseket tükrözik.

A rangsorban a luxemburgiak állnak az európai átlagnál 2,4-szer magasabb vagyoni szinttel, míg a görögök a lista végén, az egy főre jutó reál GDP harmadával alacsonyabb az európai átlagnál és -se az utolsó előtti helyen. Ezek a statisztikák csapást mérnek a Kyriakos Mitsotakis vezette kormányra, amely gazdasági teljesítményét az egyik fő eredményeként emlegette.

Annak ellenére, hogy Görögország 2023-ban az európai átlagot meghaladó gazdasági növekedést könyvelhetett el, így sikerült csökkentenie adósságait és visszaszereznie a befektetői bizalmat, ennek az előrelépésnek az előnyei még nem értek el a lakosság többségét. A gazdasági javulás nyilvánvaló, de sok görög továbbra is szenved az évtizedes történelmi recessziótól és a megszorító intézkedésektől.

Bár a minimálbért 2024-ben bruttó 830 euróra emelték, ami jelentős növekedés a válság előtti szinthez képest, az éves átlagbér továbbra is 25%-kal marad el a válság előtti szinttől. A nyugdíjakat viszont továbbra is érintik a megszorítások, és a megélhetési költségek továbbra is magasak, Görögország a 18. helyen áll az árszínvonal tekintetében az EU-tagállamok között.

Az, hogy a kormány nem tudja kordában tartani az élelmiszer-inflációt és az emelkedő üzemanyag- és bérleti árakat, veszélyezteti az állampolgárok gazdasági egészségét. A Bank of Greece adatai szerint a bérleti díjak 20%-kal nőttek 2018 óta, és a lakosság 26,3%-át, azaz 2,7 millió embert fenyeget a szegénység, ez a szám 2010 óta változatlan.

Facebook

Comentarii

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *