Egyre nagyobb gazdasági és politikai problémát jelent az álhírekre való fogékonyság Kelet- és Közép-Európában, jelzi egy magyar mintán elvégzett friss kutatás.
Faragó Laura, Orosz Gábor és Krekó Péter azt vizsgálták, milyen elemek hatnak ránk, aminek hatására fogékonyabbá válunk az álhírekre. Eredményeik szerint az ellenzéki szavazókra általánosan kevésbé hat a dezinformáció, emellett az analitikus gondolkodás nagyban hozzásegíti mind a kormánypárti szavazókat, mind az ellenzéki szavazókat ahhoz, hogy helyesen tudjanak dönteni egy hír megbízhatóságáról. Az analitikus gondolkodást viszont felülírhatja a pártszimpátia, ami nagyban meghatározza azt, hogy egy adott hírt miként értékelünk ki.
Eredményeik szerint védelmet nyújt a dezinformáció ellen az, ha az ember tisztában van a közösségi média, és az internet használatával, buktatóival. Érdemes figyelni továbbá a forrásokra, és hivatkozásokra, amely alátámasztja egy hír megbízhatóságát. Vizsgálatuk eredményei arra mutattak rá, hogy hajlamosabbak vagyunk képek és szalagcím alapján eldönteni a kérdést, és csak ritkán támaszkodunk a forrásokra.
Molnár Adrienn
forrás: https://www.weforum.org/agenda/2022/08/four-ways-disinformation-campaigns-are-propagated-online
