Magyar Levente, Magyarország külügyi államtitkára azt mondta, hogy Ukrajna csak akkor juthat békéhez, ha területének egyötödéről lemond. Nyilatkozata heves reakciókat váltott ki Kijevben, ahol válaszul három magyar katonai tisztviselő belépését tiltották meg az országba.
Trianoni párhuzam
A politikus beszédében a Trianoni békeszerződésre (1920) hivatkozott, amelynek következtében Magyarország elvesztette területének mintegy kétharmadát, beleértve Erdélyt, a Bánságot, a Partiumot és Máramarost, amelyek Romániához kerültek. Emellett Szlovákia és Kárpátalja Csehszlovákiához, Horvátország és Szlavónia pedig a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatlakozott, Burgenland pedig Ausztriához került.
Magyar Levente úgy fogalmazott:
„Fájdalmas volt? Természetesen igen. De a béke néha ilyen áldozatot követel. Ukrajnának most mérlegelnie kell: fontosabb-e az ország fennmaradása, vagy ragaszkodjanak néhány ezer négyzetkilométerhez.”
Kijev reakciója
A kijelentések nyomán Ukrajna megtiltotta három magas rangú magyar katonai tisztviselő belépését az országba. A feszültségeket fokozta, hogy nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter is kétségbe vonta Ukrajna európai uniós csatlakozásának jövőjét.
A háború gyökerei és a béke ára
Magyar Levente szerint az orosz–ukrán háború nem 2022-ben, hanem már 2014-ben kezdődött, amikor Ukrajna „elszakadt történelmi hagyományaitól” és közeledni kezdett a Nyugathoz. Úgy véli, a konfliktus eszkalációjának kockázata napról napra növekszik, és szerinte „a béke minden áron szükséges”.
Trianon Magyarország és Románia szemszögéből
A trianoni békeszerződés a magyar történelem egyik legnagyobb traumája volt, de Románia számára a nemzetközi elismerést és a Nagy Egyesülés megerősítését jelentette. A történelmi párhuzam most újra a figyelem középpontjába került Magyar Levente kijelentései miatt.
