A NATO külügyminiszterek találkozója, amelyet november 28-29-én terveznek Brüsszelben, olyan pillanatnak számított, amikor néhány tagország remélte, hogy hivatalosan üdvözölhetik Svédországot az egyesülésben. Azonban Törökország gondoskodott arról, hogy ez a folyamat zavarba jöjjön, és a tagállamok külügyminisztériumai most várnak egy döntést.
A török elnök, Recep Tayyip Erdogan ellenezte Svédország és Finnország NATO-hoz való csatlakozását, mondván, hogy ezek a nordic államok olyan embereket védenek, akiket Törökország terrorizmussal vádol, és fegyverkereskedelemmel kapcsolatos embargókat alkalmaznak. Áprilisban Törökország támogatását fejezte ki Finnország csatlakozásához, de elhalasztotta a döntést Svédország elfogadásáról az egyesülés tagjaként.
Ankara szigorúbb intézkedéseket kért a stockholmi kormánytól a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tevékenységeinek betiltására Svédország területén, ami az Egyesült Államok és az Európai Unió szerint terroristaszervezet. Svédország válaszul törvényjavaslatot fogadott el, amely tiltja a terrorista szervezetekhez való tartozást, és eltávolította a fegyverexportra vonatkozó korlátozásokat Törökország felé, mondván, hogy ezzel teljesítette a tavaly kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeit.
Svédország NATO-hoz való csatlakozásának ratifikálása a török parlament külügyi bizottságának jóváhagyását követeli meg, amelyet egy plenáris szavazás követ, majd Erdogan elnöknek kell kihirdetnie a törvényt. A folyamat hosszúsága frusztrációt okozott a török szövetségesek körében és feszültéssé tette az ország kapcsolatait az Nyugattal, állítja a Reuters forrásai.
Ugyanakkor megjegyezzük, hogy Magyarország sem ratifikálta még Svédország NATO-hoz való csatlakozását, azonban az ügy bővítésének fő akadálya továbbra is a török álláspont, véli az ügynökség.
