Pontosan fél évvel a novi sad-i vasútállomás felújított betonfedelének összeomlása után – amely 16 ember, köztük két gyermek életét követelte –, a szerbiai diákság, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb tiltakozó mozgalmának élére állt, hétfőn a parlament feloszlatását és előrehozott parlamenti választások kiírását követelte. A bejelentés a hosszan elhúzódó politikai válság és a rendszerszintű korrupció elleni általános elégedetlenség közepette hangzott el.
A 2024. novemberi tragédia után kirobbant diáktüntetések gyorsan országos mozgalommá szélesedtek, amely a kormányzati korrupciót és az állami intézmények alkalmatlanságát bírálja. A diákok hónapok óta blokád alatt tartják az egyetemeket, és tudatosan elhatárolódnak a politikai pártoktól, ezzel is erősítve független, hiteles szerepüket a közvélemény szemében.
„Megállapítjuk, hogy a kormányzati korrupció gyökerei túlságosan mélyen hatoltak be az állami intézményekbe, lehetetlenné téve azok független működését” – áll a diákok által Instagramon közzétett közleményben. A tiltakozók „a modern szerb történelem véres pillanatáról” beszélnek, és úgy nyilatkoznak: „mint a társadalom legnagyobb közbizalommal bíró csoportja” elérkezettnek látják az időt egy „döntő lépésre”. Ennek jegyében azonnali választások kiírását és a nemzetgyűlés feloszlatását követelik.
A diákok azt is közölték, hogy már összeállították saját választási listájukat, bár annak összetételéről nem árultak el részleteket. A felhívásukat a #novafazaborbe („a harc új szakasza”) jelszóval terjesztik.
A május elsejei ünnepnapon – a tragédia pontos féléves évfordulóján – a diákok által Belgrádba meghirdetett demonstrációhoz az ország legnagyobb szakszervezetei is csatlakoztak, egy ritka, közös fellépés keretében, ezzel is növelve a politikai nyomást a hatalomra.
A diákok követelései nem merülnek ki az előrehozott választásokban. A mozgalom felelősségre vonást sürget a novi sad-i katasztrófa okozói ellen, a diákblokád során letartóztatott hallgatók elleni eljárások megszüntetését, valamint a sztrájkjogot érintő jogszabályok módosítását is követeli.
A 2023 decemberi parlamenti választásokat a jelenlegi kormányzó nacionalista párt nyerte, a voksolást csalás vádja árnyékolta be – ezeket az elnök, Aleksandar Vučić elutasította. Az ellenzék „Szerbia az erőszak ellen” szlogen alatt egységesült, és a szavazatok 23,5%-át szerezte meg – ez nem volt elegendő a kormányváltáshoz.
Az országot hónapok óta sújtó, szinte mindennapos tüntetések végül Milos Vučević miniszterelnök lemondásához és kormánya bukásához vezettek. Új kabinet csak április közepén alakult, ám a diákok és a civil társadalom egy jelentős része szerint valódi reformokról egyelőre szó sincs – ezért az előrehozott választásokat az egyetlen demokratikus megoldásnak tartják.
