Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tisztségviselői a gyanú szerint a Magyar Hírszerző Hivatal (IH) által szervezett kémművelet célpontjává váltak, miközben az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető cég tevékenységét vizsgálták. A Direkt36 nyomozóközpont és a De Tijd belga lap jelentése szerint az incidensek 2015-ben és 2017-ben történtek, amikor uniós nyomozók tartózkodtak Magyarországon.
A jelentés részletezi a magyar titkosszolgálat által alkalmazott módszereket, köztük a telefonhívások lehallgatását, az utazások nyomon követését és a szállodai szobák átkutatását. Sőt, a tisztviselők laptopjait állítólag feltörték, hogy érzékeny információkat nyerjenek ki.
Ugyanezen vizsgálat szerint az ilyen taktika bevett gyakorlat lenne az IH-nál, amikor uniós delegációk látogatnak az országba. A POLITICO megkeresésére Havasi Bertalan, Orbán miniszterelnöki hivatalának szóvivője „hamisnak” nevezte a hírt, és nem kívánta kommentálni a vádakat.
Nem ez az első eset, hogy Budapestet kémkedéssel vádolják. 2021-ben egy magyar parlamenti képviselő megerősítette az újságírók, aktivisták és ellenzéki képviselők megfigyelésére használt izraeli kémprogramok vásárlását. A közelmúltban kibertámadás célpontja volt egy, a magyar kormányt kritizáló EP-képviselő.
Ezek a vádak újraélesztik a vitát a magyarországi jogállamiságról és Budapest feszült kapcsolatairól az európai intézményekkel, az uniós források felhasználásával és a sajtószabadsággal kapcsolatos viták által fémjelzett kontextusban.
