Hazánk politikai hátszéllel jutott be az amerikai vízummentességi programba, ám a privilégiumot könnyen elveszíthetjük, ha az Orbán-kormány nem ért a jelzésekből – állapította meg Simonyi András volt washingtoni nagykövet, aki katasztrófának tartaná mindezt.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége kedden jelentette be, hogy azonnali hatállyal korlátozza Magyarország részvételét a vízummentességi programjában (VWP). David Pressman amerikai nagykövet elmondása szerint azért kényszerültek erre, mert az Orbán-kormány az éveken át tartó egyeztetések ellenére sem foltozta be a külhoni magyaroknak biztosított egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban felmerült biztonsági réseket. „Nem hazánkat vagy a külhoni magyarokat büntette az Egyesült Államok, hanem az Orbán-kormányt figyelmeztette”
Simonyi András szerint ez egyfajta utolsó figyelmeztetésként értelmezhető, amellyel Washington azt üzeni, hogy Magyarország könnyedén elveszítheti kiváltságait.”
“Ha a magyar kormány nem ért az amerikai jelzésekből, és tovább megy ezen az úton, akkor annak a vége az lesz, hogy kitesznek minket a vízummentességi programból. Ezt katasztrófának tartanám hazánk szempontjából, nemcsak amiatt, mert hátrányosan érintené a beutazó magyarokat, hanem azért is, mert Magyarország leértékelődne az Európai Unión belül is, másodosztályú kategóriába kerülne” – mutatott rá az egykori nagykövet. Az EU 27 tagállamából ugyanis kizárólag az egyelőre a schengeni övezeten kívül rekedt Bulgária, Ciprus és Románia nem része a VWP-nek. Eddig csupán két latin-amerikai államot zártak ki a 40 országnak biztosított amerikai vízummentességi programból: Argentínát 2001-ben és Uruguayt 2003-ban. A kiváltságokat esetükben azért vonták vissza, mert az érintett országok gazdasága összeomlott és egyre több állampolgáruk élt vissza úgy a vízummentességgel, hogy az engedélyezettnél tovább maradt, és esetleg illegálisan letelepedett az Egyesült Államokban.
Az Orbán-kormány azonban továbbra is elzárkózik az Egyesült Államokkal való együttműködéstől, azt állítva, hogy az Egyesült Államok mind a 900 ezer kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyar adatait követeli. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szerint ezt az érintettek biztonsága miatt nem adhatják ki. “Nincs garancia arra, hogy ha eleget tennénk ennek a kérésnek, akkor nem adnák ki a kárpátaljai magyarok adatait Ukrajnának” – állította a MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában a politikus, aki a tárca keddi közleményét megismételve amerikai bosszút emlegetett.
A Fidesz-párti média és az Orbán-kormány tengerentúli szövetségesei, köztük a washingtoni Counterpoint Institute, amelynek igazgatója egyben a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ vezető kutatója, Joe Biden amerikai elnök vagy a kormányzó Demokrata Párt ármánykodását sejtették a háttérben, Simonyi András ugyanakkor biztosra vette, hogy a Biden-kormányzat előzőleg a republikánus kongresszusi vezetőkkel is tanácskozott, mielőtt korlátozta volna a magyar vízummentességet. Szerinte az ellentétek szítása helyett azon kellene munkálkodnia az Orbán-kormánynak, hogy nyugvópontra jusson az ügy.”
“Ha az aggodalom a kárpátaljai magyarok miatt van – amit kétlek – akkor garanciát kell kérni az adatok védelmére, nem pedig előre vádaskodni” ” – fogalmazott a volt diplomata. Különösen nehezményezte a BM keddi kurta kommentárjának hangnemét, megjegyezve, hogy a tárca a 2000-es években még elképesztően sokat tett azért, hogy Magyarország a VWP részévé válhasson.
Az egykori washingtoni nagykövet hangsúlyozta: rengeteg diplomáciai erőfeszítést tett hazánk annak érdekében, hogy 2008 novemberére bekerüljön az amerikai vízummentességi programba.
“Viszonylag korán, már 2002-2003 környékén jeleztük, hogy ezt a státuszt meg kívánjuk szerezni, abban az öt évben, amit Washingtonban töltöttem, ez abszolút prioritást élvezett” – emlékezett vissza Simonyi András. Rámutatott arra is: a törvényi feltételek teljesítésében eleinte nem álltunk túl jól, mivel a magyar állampolgárok a megengedettnél magasabb arányban lépték túl a vízumban engedélyezett tartózkodási időt, de a politikai hátszél erős volt akkoriban, mivel kiválóak voltak a kétoldalú kapcsolatok.
“Öt év alatt alatt négy csúcstalálkozó volt, ifjabbik George Bush akkori amerikai elnök egy EU-csúcs után külön Magyarországra látogatott 2006-ban, de nem volt elég az elnök jóindulata és támogatása, hanem a kongresszusét – a szenátusét és képviselőházét – is meg kellett nyerni. Ez elképesztően sok lobbizással, meggyőzéssel, kapcsolatteremtéssel járt” – magyarázta a volt diplomata. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok számára kül- és biztonságpolitikailag is vitathatatlanul fontosabb szövetségesnek számító Lengyelország 2019-re került be a VWP-be, vagyis 11 évvel hazánk után. (Nepszava)
