Németország legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországért (AfD) jelentősen megnőtt a szélsőjobboldali tagok számában, derül ki a német belföldi hírszerző ügynökség kedden közzétett éves jelentéséből. A dokumentum szerint az AfD-n belüli szélsőségesek száma 77 százalékkal, 20 000-re nőtt a növekvő jobboldali elfogultság és a párt általános bővülése közepette.
Az AfD-t, amely a februári szövetségi választásokon második helyen végzett, a hivatal nemrégiben „szélsőséges pártnak” minősítette egy több mint 1100 oldalas részletes jelentés alapján, ezt a döntést a párt bíróság előtt megtámadja. A besorolás lehetővé teszi tevékenységük szorosabb nyomon követését.
A jelentés kiemeli, hogy az AfD vezetőinek nyilatkozatai gyakran tartalmaznak idegengyűlölő és muszlimellenes üzeneteket, a vádak pedig gyakran a túlnyomórészt iszlám országokból érkező migránsokra irányulnak, akiket kulturálisan összeférhetetlennek és bűnözésre hajlamosnak tartanak. A pártvezetők a kelet-német tartományokban folytatott választási kampányaik során az alkotmányt is támadták, és ezeket a radikális álláspontokat belföldön nem szankcionálták kellőképpen.
Figyelemre méltó példa erre Bjoern Hoecke, a türingiai AfD vezetőjének 2024 augusztusi kijelentése, aki azt állította, hogy a választások „a pártkartell-rendszer összeomlásához vezethetnek”, és „valódi demokráciát” hozhatnak.
Ezzel párhuzamosan a jobboldali szélsőségesség által motivált bűncselekmények száma Németországban 47,4%-kal nőtt 2024-ben, hat gyilkossági kísérletet regisztrálva az előző évi néggyel szemben, és 23 szándékos gyújtogatást a 2023-as 16-tal szemben.
A német ügynökség jelentése tehát az szélsőséges jelenség aggasztó fejlődését jelzi, amely veszélyezteti az ország társadalmi és demokratikus stabilitását.
