A Kreml hétfőn bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nyitott marad minden kapcsolatra” amerikai kollégájával, Donald Trumppal, annak ellenére, hogy a Fehér Ház vezetője a közelmúltban keményen bírálta őt.
„Az elnök továbbra is nyitott minden kapcsolatra Trump elnökkel” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a napi tájékoztatón. Kijelentette azonban, hogy „egyelőre nem terveznek új telefonhívást” a két vezető között.
A feszültség Washington és Moszkva között az elmúlt napokban kiéleződött, miután Donald Trump „nagyon dühösnek” nyilvánította magát Vlagyimir Putyinra, reagálva arra a javaslatára, hogy a jelenlegi elnök, Volodimir Zelenszkij részvétele nélkül hozzanak létre „átmeneti adminisztrációt” Ukrajnában.
Az amerikai elnök az NBC Newsnak adott vasárnapi interjújában bejelentette, hogy 25-50 százalék közötti másodlagos vámokat vet ki az orosz olajexportra, ha Moszkva blokkolja az ukrajnai háború befejezésére tett erőfeszítéseit. Trump szerint ezek az intézkedések egy hónapon belül életbe léphetnek, ha nem jön létre a tűzszünet.
Ezzel párhuzamosan az orosz elnök pénteken kijelentette, hogy hajlandó megvitatni az Egyesült Államokkal, Európával és Oroszország szövetségeseivel Ukrajna átmeneti közigazgatás alá helyezésének lehetőségét az ENSZ égisze alatt, „demokratikus” elnökválasztás megszervezését és tárgyalások kezdeményezését a békemegállapodás megkötésére.
„Miért? Olyan demokratikus elnökválasztást szervezni, amelynek eredményeként kompetens kormány kerülne a hatalomba, amely élvezné az emberek bizalmát, majd megkezdeni a tárgyalásokat a békeszerződésről” – magyarázta Putyin az orosz katonákkal Murmanszkban tartott megbeszélésen.
E nyilatkozatok közepette Washington továbbra is nyomást gyakorolt Kijevre a tűzszünet érdekében, ami arra késztette Ukrajnát, hogy március 11-én elfogadja a 30 napos tűzszünetet. Az USA és Oroszország közötti közeledés aggodalmakat váltott ki az ukránok és az európaiak körében, akik attól tartanak, hogy egy esetleges megállapodás megkötése az ő konzultációjuk nélkül is megtörténhet.
Oroszország megerősítette eredeti célkitűzéseit Ukrajnában, azt állítva, hogy „demilitarizálni” és „denacizálni” akarja a szomszédos országot, miközben a NATO úgy véli, hogy ezek az állítások alaptalanok, Moszkva pedig a térség destabilizálására törekszik.
