Oroszországot a rendszerkritikusok és ukrán katonák elleni „szisztematikus” kínzással vádolják Mariana Katzarova, az ENSZ oroszországi emberi jogi különmegbízottja szerdán közzétett jelentésében. A DPA információi szerint a dokumentum rávilágít arra, hogy az orosz hatóságok a kínzást és az egyéb embertelen bánásmódot az elnyomás eszközeiként használják fel.
Katzarova rámutat, hogy ezek a gyakorlatok nem új keletű jelenségek az Orosz Föderációban, de a 2022. februári inváziót követően a kínzás a háborúellenes kritikusok és az ellenzék elhallgattatásának „összehangolt stratégiájává” vált. A jelentés szerint Moszkva hivatalosan „különleges katonai műveletnek” nevezi az ukrajnai háborúját, ami a tettei igazolására irányuló retorikát tükrözi.
Az ENSZ jelentése szerint Oroszországban jelenleg legalább 1300 politikai fogoly van, a tényleges szám pedig elérheti az 1700-at vagy még ennél is magasabbat. Közülük mintegy 30 újságíró van, akiket újságírói tevékenységük miatt megfosztottak szabadságától.
Katzarova felhívja a figyelmet az elfogott ukránokkal szembeni megalázó és brutális bánásmódra, beleértve a nemi erőszakot és a szexuális erőszakot. Az orosz állam nemcsak eltűri ezeket a cselekményeket, hanem aktívan részt vesz bennük, a kínzást tanúvallomások megszerzésének és a másként gondolkodók megbüntetésének módszereként alkalmazza.
A jelentés a kínzási módszerek széles skáláját részletezi, beleértve a szimulált fulladást és akasztást. A szexuális erőszak is elterjedt, a fogvatartottakat gumibotokkal és egyéb tárgyakkal erőszakolják meg.
Az egyik figyelemre méltó gyakorlat, amelyet „Putyin telefon”-nak neveznek, az elektromos sokk alkalmazása a nemi szerveken egy módosított katonai telefon segítségével. Bár Vlagyimir Putyint nem vádolták közvetlenül e cselekmények elrendelésével, a jelentés rávilágít a kínzás szisztematikus jellegére az ő rezsimje alatt.
Katzarova nem férhetett hozzá közvetlenül Oroszországhoz a vizsgálataihoz, de emberi jogi csoportokon és más forrásokon keresztül tudott információkat gyűjteni. Egy bolgár emberi jogi szakértő és újságíró alapította a díjat Anna Politkovszkaja, az orosz rezsimmel szemben kritikus újságírónő nevére, akit 2006-ban öltek meg.