Oroszország arra készül, hogy próbára tegye az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyének hitelességét – figyelmeztetett Bruno Kahl, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke. A Pravda és a The Times beszámolói szerint a német hírszerzés konkrét bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Kreml egy esetleges NATO-ellenes agresszióra készül.
Kahl szerint Moszkva már nem bízik a kollektív védelem mechanizmusában, különösen nem az 5. cikkelyben, amely garantálja, hogy ha egy NATO-tagországot támadás ér, a szövetség egésze válaszlépéseket tesz. „Nagyon biztosak vagyunk benne, és hírszerzési információink is alátámasztják, hogy [Oroszország Ukrajna elleni] nagyszabású inváziója csak egy lépés a Nyugat felé vezető úton” – fogalmazott Kahl.
Hangsúlyozta: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy orosz harckocsik indulnak nyugatra, hanem inkább hibrid hadviselés formájában várható az agresszió – például kibertámadások, dezinformációs kampányok vagy szabotázs révén.
Boris Pistorius német védelmi miniszter korábban többször is figyelmeztetett arra, hogy Németországnak „fel kell készülnie a háborúra” az évtized végéig. A Tagesspiegel című német lapnak adott interjújában azt mondta: „Szakértőink szerint erre öt-nyolc éven belül sor kerülhet.”
A dán katonai hírszerzés februári jelentésében szintén az áll, hogy Oroszország akár hat hónappal az ukrajnai háború lezárása után jelentős haderőt csoportosíthat át más európai határokhoz.
Kahl szerint a Kreml stratégiai célja, hogy visszaszorítsa a NATO-t az 1990-es évek határai mögé, kiszorítsa az Egyesült Államokat Európából, és bármilyen eszközzel kiterjessze befolyását a kontinensen. „Ezt már a csírájában el kell fojtanunk” – figyelmeztetett.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal való hírszerzési együttműködés továbbra is szilárd. „Az amerikaiak nagyon komolyan veszik az 5. cikkelyt, de joggal követelik, hogy Európa is tegye meg a maga részét.”
Sinan Selen, a Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) helyettes vezetője arról számolt be, hogy Oroszország egyre intenzívebben alkalmaz kibertámadásokat és szabotázsakciókat a nyugati országok ellen. „Azt tapasztaltuk, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója közvetlen hatással van a mi kiber- és hírszerzési védekezésünk próbára tételére” – mondta Selen.
A BfV éves jelentése szerint Oroszország úgynevezett „alacsonyabb szintű ügynököket” kezdett el bevetni szabotázs céljából, különösen gyújtószerkezetekkel felszerelt csomagok révén, amelyek számos európai logisztikai központban okoztak tüzeket.
