Jelentősen megnőtt azon norvégok aránya, akik támogatják országuk európai uniós tagságát – derül ki egy szerdán közzétett közvélemény-kutatásból, mintegy 30 évvel a témában tartott legutóbbi népszavazás után. A polgárok többsége azonban továbbra is ellenzi az európai tömbbe való integrációt – derül ki a Nationen napilapban megjelent adatokból.
Az 1994. novemberi népszavazást követően Norvégia úgy döntött, hogy továbbra is az Európai Unió üzletében marad, 1972-ben is hasonló döntés született. Ehelyett az ország csatlakozott az Európai Gazdasági Térséghez (EGT), amely garantálja a személyek és áruk szabad mozgását. , szolgáltatások és tőke az EU és Norvégia, Izland és Liechtenstein között.
A Sentio közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 46,7%-a továbbra is a tagság ellen van, 34,9%-uk támogatja az EU-integrációt, 18,4%-uk pedig nincs egyértelmű véleménye. Az uralkodó ellenállás ellenére ez jelentősen visszaesett 2016-hoz képest, amikor 70% felett volt, és a csatlakozás támogatottsága az elmúlt évtizedben 20% körüli szintről emelkedett.
Szakértők szerint a válságos időszakok, mint például a kereskedelmi konfliktusok vagy a világjárványok, befolyásolhatják a közvéleményt, és megváltoztathatják a norvégok hozzáállását az Európai Unióhoz. Kjetil Alstadheim, a témában nemrég megjelent könyv szerzője rámutat, hogy egy ilyen „sokk” a meglévő álláspontok felülvizsgálatát okozhatja.
Jelenleg azonban a csatlakozás témájában szinte egyáltalán nem folynak politikai viták. A fő pártok, köztük a Munkáspárt és a Konzervatívok, valamint a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek elleneznek minden további tárgyalást Norvégia EU-integrációjáról, attól tartva, hogy egy ilyen folyamat veszélyeztetheti a jelenlegi megállapodást, amely szerint Norvégia az EGT-jogokat élvezi anélkül, hogy kötelezettséget vállalna rá. csatlakozzon a vámunióhoz, az EU közös mezőgazdasági vagy halászati politikájához.
