Berlinben október elején váratlan politikai vihar keletkezett: a kormányzó pártok vitája a kötelező katonai szolgálat újrafelvételéről odáig fajult, hogy egyik napról a másikra lefújták a sajtótájékoztatót, amelyen fontos védelmi javaslatokat akartak bejelenteni. A háttérben Friedrich Merz kancellár ambíciója áll: Európa legerősebb haderőjét akarja megteremteni – de a társadalmi és politikai ellenállás próbára teszi elképzeléseit.
Politikai válság a koalícióban
A Németországban hatalmon lévő koalíciós pártok – kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) – vitába keveredtek a kötelező katonai szolgálat újra bevezetésének feltételeiről. Egy kompromisszumos javaslat, amely részleges kötelező sorozást tartalmazott volna, utolsó pillanatban elutasításra került.
Friedrich Merz kancellár célja világos: “Európa legerősebb hagyományos hadseregét” akarja, de a vita miatt a tervezett törvényjavaslat benyújtása előtti sajtótájékoztatót kedd este váratlanul lemondták. A tervezetet csütörtökre szánták a parlament elé. A védelmi miniszter, Boris Pistorius tagadja, hogy szándékos akadályozásról lenne szó.
Társadalmi megosztottság és korosztályi különbségek
A lakosság többsége támogatja a kötelező katonai szolgálatot: a felmérések szerint 54% áll mellette, de a fiatalabb generáció – 18–29 év közöttiek – körében ez az arány 63%-osellenző. A társadalmi érzékenység erős marad, ahogy a XX. századi remilitarizáció történelmi következményei még mindig élénken hatnak az emberekben.
Németország biztonsági kihívásai és NATO-kötelezettségek
Bár Németország az Európai Unió legnagyobb gazdasága, évtizedeken át alulfinanszírozott hadsereggel rendelkezett a hidegháború végét követően. Berlin sürgeti a védelmi kiadások és a személyi állomány növelését – arra hivatkozva, hogy a NATO-tagállamoknak fel kell készülniük egy esetleges orosz támadásra a következő négy évben.
Célként tűzték ki, hogy a jelenlegi 183 000 aktív katona helyett 260 000 legyen 2035-re, valamint 200 000 tartalékos is rendelkezésre álljon.
