Németországnak körülbelül 50–60 ezer további aktív katonára lesz szüksége a NATO új védelmi célkitűzéseinek teljesítéséhez – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön, a brüsszeli védelmi miniszteri találkozó előtt, amely a június 24–25-i hágai csúcstalálkozóra készíti elő a terepet – írja az AFP nyomán a News.ro.
„Úgy becsüljük – bár ez csak egy durva számítás –, hogy mintegy 50–60 ezer további katonára lesz szükségünk a fegyveres erőknél” – nyilatkozta Pistorius, hozzátéve, hogy ez az igény a NATO új védelmi képesség-elvárásainak való megfelelésből ered.
A NATO új főtitkára, Mark Rutte azt javasolta, hogy a 32 tagállam a GDP-jük 5%-át fordítsa védelemre, ebből 3,5%-ot kizárólag katonai kiadásokra. Németország számára – mint Európa legnagyobb gazdaságának – ez mintegy 150 milliárd eurós többletkiadást jelentene – tette hozzá Pistorius.
Sorkatonaság visszavezetése is napirenden
A Bundeswehr jelenleg több mint 180.000 katonát számlál, és célja, hogy 2031-re elérje a 203.000 fős létszámot. Ugyanakkor, a nagyszabású toborzási kampányok ellenére a hadsereg komoly nehézségekkel küzd az újoncok bevonásában.
Pistorius ezért olyan reformot szeretne, amely kötelező nyilvántartásba vételt ír elő a 18 éves fiúk számára, ezzel is segítve a potenciális katonák azonosítását. Első körben önkéntes alapon működne a rendszer, de a miniszter nem zárta ki, hogy kötelezővé válhat, ha nem lesz elegendő jelentkező.
Pistorius szerdán azt is kijelentette, hogy a NATO hágai csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában egyértelműen ki kellene mondani: Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést az észak-atlanti szövetség számára.
Egyre nagyobb nyomás Berlinen
A nyilatkozatok egy egyre feszültebb geopolitikai helyzetben hangzanak el, miközben Oroszország Ukrajna elleni háborúja folytatódik. Németország – mint az EU vezető gazdasági hatalma – fokozódó nyomás alatt áll, hogy megerősítse katonai képességeit és aktívabb szerepet vállaljon a kollektív védelemben.
