A Nagorno-Karabah, egy önmagát kikiáltott szakadár köztársaság, melynek lakossága túlnyomórészt örmény, bejelentette, hogy hivatalosan 2024. január 1-jétől megszűnik létezni. Ez az értesítés több mint 30 évvel a megalakulása után és egy hétrel az azeri haderők győzelmes offenzívája után érkezett. Az enklávé vezetője, Samvel Sahramanyan, egy rendeletben jelentette be a „minden kormányintézmény feloszlatását,” ezzel hivatalosan is véget vetve a Nagorno-Karabah Köztársaság (Artsah) létezésének a jövő év első napjától.
Eközben a terület közel 120 000 lakosának több mint a felének sikerült elmenekülnie Örményországba. Az örmény miniszterelnök, Nikol Pashinyan, „etnikai tisztogatás” vádjával illette Azerbajdzsánt ezen tömeges menekülés nyomán.
Annak ellenére, hogy Oroszország az instabil Dél-Kaukázus két volt szovjet köztársaság közötti törékeny béke pótmegőrzőjeként szolgált, a mostani helyzetben nem lépett fel a kikiáltott örmény szeparatisták védelmében. Az azeriek és örmények két háborút vívtak a Nagorno-Karabah ellenőrzéséért, amelyet a Moszkva által 1921-ben az Azerbajdzsánhoz csatolt szovjet hatalom tett lehetővé. Az első háború 1988 és 1994 között zajlott, és mintegy 30 000 halálos áldozattal zárult, örmény győzelemmel. A második háború 2020 őszén zajlott, és az azeriek egyértelmű revansot vettek, több mint 6500 áldozattal. Az örmények szerint az elmúlt héten zajlott villámháborúban mintegy 200 ember vesztette életét.
A Nagorno-Karabah Köztársaság (Artsah) feloszlatásával zárul egy zűrzavaros fejezet a Dél-Kaukázus történelmében, de ugyanakkor felmerülnek kérdések az örmény-azeri lakosság jövőjét illetően a régió egész geopolitikai stabilitásával kapcsolatban.
