Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elmarasztalta Magyarországot, amiért a rendőrségen belüli forrás azonosítását célzó nyomozás részeként lehallgatta Csikos Klaudia újságíró telefonját, aki a Blikk napilapnak dolgozott. A döntés az újságíró panasza nyomán született, aki szerint ez az intézkedés sérti a magánélethez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát, az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt elveket.
A magyar hatóságok 2015. november 3. és 6. között megfigyelés alá helyezték az újságírónő telefonját, mert arra gyanakodtak, hogy a rendőri hatalmi visszaélések ügyében indított nyomozás során információ szivárogtatott ki. Később az újságírónőhöz közel álló rendőrt szankcionálták, mert állítólag információkat adott neki.
Csikos Klaudia országos szinten több feljelentést is tett, arra hivatkozva, hogy a lehallgatási intézkedést jogellenesen hozták, és az érintette szakmai tevékenységét. A magyar hatóságok azonban minden panaszt elutasítottak, ezért az ügyet az EJEB elé utalta.
Az európai bíróság megállapította, hogy a magyar jogszabályok, bár egyértelműen meghatározzák a megfigyelést indokoló bűncselekményeket, nem adnak kellő garanciákat az újságírói források védelmére. Ráadásul a hatóságok nem vették figyelembe a lehallgatásnak az újságíró forrásainak bizalmas jellegére gyakorolt hatását, és az intézkedést engedélyező bírónak nem volt lehetősége megtagadni a megfigyelést azok védelme érdekében.
Az EJEB kimondta, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét (a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) és 10. cikkét (a véleménynyilvánítás szabadsága). A magyar állam 6500 euró erkölcsi kártérítést, valamint 7000 euró adó- és perköltség megfizetésére kötelezte az újságírót.
