Az Eurostat frissített adatai szerint 2022-ben a magyar lakosság az Európai Unió átlagának mindössze 71 százalékát költötte árukra és szolgáltatásokra, ezzel az ország a második helyen áll a legszegényebb uniós tagállamok között. Ez egy százalékpontos javulást jelent az előző évhez képest, de Magyarország továbbra is a rangsor végén áll, csak Bulgária előzi meg, az uniós átlag 69%-át egyéni fogyasztásra fordította.
Jelentős fogyasztáscsökkenés tapasztalható idén Magyarországon, a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékos visszaesését okozta az ország rekordinflációja, amely az EU-ban a legmagasabb. Ez a helyzet felveti annak valós kockázatát, hogy 2023-ban Magyarország az utolsó helyre kerül az EU-ban a fogyasztás tekintetében, a bolgárok pedig azzal fenyegetnek, hogy megelőzik.
Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó fogyasztás tekintetében Luxemburg áll az első helyen az EU-ban, a polgárok az uniós átlag 138%-át költik el, majd Ausztria és Németország következik. Ezzel szemben Románia jóval Magyarország felett áll, az uniós átlag 86%-át fogyasztásra fordították.
A közgazdászok és szociológusok az egyéni fogyasztást a jólét és a szegénység hasznos mutatójának tartják, az Eurostat adatait pedig vásárlóerő-paritáson számítják ki, tükrözve a tényleges fogyasztást, és kompenzálva az árfolyam- és árszint-különbségeket.
Úgy tűnik azonban, hogy az Orbán-kormány ambiciózus céljai, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljön, még távolról sem valósul meg. A folyamatosan csökkenő fogyasztással és az EU fejlett országaihoz képest jelentős különbséggel Magyarország az elemzők szerint közel 50 éven belül elérheti Ausztria gazdasági szintjét, reálisabb cél pedig a román gazdaság szintjének megközelítése lenne. jelentős gazdaságpolitikai erőfeszítést jelent.
