Az Európai Unió bővítési politikája újabb politikai akadályba ütközött, miután Magyarország megvétózta az éves bővítési állásfoglalást az Ukrajnával kapcsolatos nézeteltérések miatt.
A magyar kormány ellenzi az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdését, ami miatt az EU Tanácsában nem született konszenzus a dokumentum elfogadásáról. Ennek ellenére az uniós értékelési és előkészítési folyamat nem állt le.
Az EU szerint a folyamat Magyarország nélkül is halad
A dán európai ügyekért felelős miniszter, Marie Bjerre, akinek országa az EU soros elnökségét tölti be, hangsúlyozta, hogy Magyarország ellenállása nem képes megállítani az értékelési munkát. A folyamatot ugyanis a tagállamok túlnyomó többsége támogatja.
Bjerre szerint az előkészületek informális keretek között tovább folytatódnak. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna részletes iránymutatást kap arról, milyen reformokat kell végrehajtania, és pontosan mit várnak el tőle az uniós tagállamok többsége.
„Nagyon dinamikus” csatlakozási folyamat
A dán miniszter a csatlakozási folyamatot „nagyon dinamikusnak” nevezte, kiemelve, hogy Ukrajna rövid idő alatt jelentős előrelépést tehetne, amennyiben Magyarország a jövőben feloldaná vétóját.
Orbán Viktor kampánytémává tette Ukrajnát
A magyar kormány álláspontját az ukrán csatlakozással szemben elsősorban pénzügyi érvekkel indokolja, valamint az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogainak állítólagos korlátozására hivatkozik. Mivel Magyarország választási kampányban van, kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor kormánya az áprilisi választások előtt változtatna álláspontján.
Nem csak Ukrajna szerepel az EU bővítési napirendjén
Az EU bővítési nyilatkozata nemcsak Ukrajnára terjed ki, hanem Moldovára, a nyugat-balkáni hat partnerországra, valamint Törökországra és Grúziára is. Az Európai Bizottság legutóbbi értékelése szerint Montenegró áll a legközelebb a tagsághoz, és a jelenlegi reformtempó fenntartása esetén akár a jövő év végéig lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat.
