Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök kijelentette, hogy nem bánja meg a döntést, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy a nemzetközi elítélés és az Európai Unió szankciói ellenére is felhasználja belorusz területét Ukrajna elleni invázió indításához. A 31 éves tekintélyelvű mandátumát meghosszabbító, vitatott választások után tartott sajtótájékoztatón Lukasenko hangsúlyozta, nem bánta meg a támogatást, amelyet „nagy testvérének”, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nyújtott.
A fehéroroszországi választásokat a nemzetközi közösség súlyos bírálata jellemezte, és sok megfigyelő „bohózatnak” tartja őket az átláthatóság és a tisztesség hiánya miatt. Lukasenko ezekben 86,8%-ot ért el, és az Európai Unió megerősítette szándékát, hogy fenntartja a rezsimje elleni szankciókat. Annalena Baerbock német külügyminiszter elítélte a választási folyamatot, és „keserű napnak” nevezte mindazok számára, akik szabadságra és demokráciára vágynak.
1994 óta van hatalmon Lukasenkót erősen bírálták a hazai ellenzék brutális elnyomása és az ukrajnai invázióban való részvétele miatt. Azt is kijelentette, hogy nem fontolgatja a lemondást, és nem hajlandó megnevezni egy lehetséges utódját, és kijelentette, hogy a nők nem alkalmasak arra, hogy tekintélyelvű vezetőkké váljanak Fehéroroszországban.
A száműzetésben élő fehérorosz ellenzéki vezető, Szviatlana Cikhanouskaja félelemre, elnyomásra és hazugságra épülő „bohózatnak” ítélte a választásokat. Felhívást intézett a külföldön élő fehéroroszokhoz, és felszólította őket, hogy vegyenek részt tüntetéseken, hogy szolidaritást tanúsítsanak azokkal, akik továbbra is harcolnak Lukasenko tekintélyelvű rezsimje ellen.
