Litvánia 1,1 milliárd eurót fektet be oroszországi és fehéroroszországi határainak megerősítésébe – jelentette be hétfőn a vilniusi védelmi minisztérium, idézi a The Telegraph. Az intézkedés a térségben tapasztalható fokozódó feszültségek és az orosz agresszió esetleges kiterjesztésével kapcsolatos félelmek közepette történt Moszkva ukrajnai győzelme esetén.
Litván tisztviselők szerint ebből a költségvetésből 800 millió eurót szánnak páncéltörő aknák elhelyezésére annak érdekében, hogy „blokkolják és lelassítsák az ellenséges államok akcióit”. A döntés azután született, hogy Litvánia az év elején, Finnországgal, Lengyelországgal és más balti államokkal együtt kilépett az Ottawai Egyezményből. A nemzetközi dokumentum tiltja a gyalogsági aknák használatát.
Litvánia védelmi előkészületei különösen a Suwalki-folyosóra összpontosítanak – egy körülbelül 70 kilométeres stratégiai sávra, amely Lengyelországot köti össze a balti államokkal, és elválasztja az orosz kalinyingrádi enklávé Moszkva szövetségesétől, Fehéroroszországtól. A NATO a régiót Európa egyik legsebezhetőbb pontjának tekinti az esetleges orosz katonai agresszióval szemben.
A konszolidációs tervben szereplő intézkedések között szerepel:
- öntözőárkok mélyítése árokként való használatra,
- határ menti területek újraerdősítése,
- fák ültetése az utak mentén, álcázás és természetes elzáródás céljából,
- elektronikus hadviselési rendszerek és drónellenes technológia telepítése.
Januárban a litván kormány a védelmi költségvetés jelentős emelését jelentette be: a 2026–2030 közötti időszakban a GDP 5–6 százalékát különítik el évente, ami megkétszerezi a korábbi kötelezettségvállalásokat, és egyértelműen jelzi, hogy Vilnius milyen komolyan veszi a keleti fenyegetéseket.
Litvánia döntései a NATO keleti szárnyának országai közötti egyre növekvő egyetértést tükrözik, amelyek felkészítik területeiket az orosz-ukrán konfliktus esetleges eszkalációjára. Egy ilyen forgatókönyv szerint a balti régió a legveszélyeztetettebbek közé tartozik.
