Lengyelország a vasárnapi parlamenti választások előtt feszült pillanatok elé néz a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint. A kormányzó Nemzeti Konzervatív Párt (PiS) 33,5%-kal vezeti az elvárásokat, míg a központi ellenzék, a Polgári Koalíció 28%-ra értékelt, de a politikai elemzők szerint nagyobb esélyekkel rendelkezik, hogy koalíciós kormányt alakítson kisebb pártok segítségével.
A harmadik egymást követő mandátum után kutató PiS kormányzat a választási kampány jelentős részét a migráció veszélyére összpontosította, hangsúlyozva azt, mint komoly fenyegetést. A miniszterelnök, Mateusz Morawiecki aggasztó nyilatkozatokat tett, azt sugallva, hogy az izraeli háború után az iszlamista harcosok is a migránsok között lesznek, akik Európába tartanak. Ez a retorika központi eleme volt a kampányuknak, céljuk pedig a választók mobilizálása volt.
Lengyelország, szomszédjával, Magyarországgal egyetemben nyíltan ellenezte az Európai Unió tagállamai közötti illegális migránsok áthelyezését célzó megállapodást. Ez a politika feszültséget okozott Lengyelország és Brüsszel kapcsolatában. Azonban a nyilvánosság megnyugtatása és a migrációról alkotott álláspontjuk megerősítése érdekében a PiS kormányzat referendumot szervez, amelyet a parlamenti választásokkal párhuzamosan tartanak meg. Brüsszel közölte Varsóval, hogy az új szabályok nem vonatkoznak rájuk a már befogadott ukrán menekültek nagy számára hivatkozva.
A PiS párt vasárnapi választást egy olyan választásként prezentálja, amely a törvénytelen migráció megállítására elszánt kormány és az ellenzék közötti választás, amely elfogadná a migránskvótákat és lerombolná a Fehéroroszországgal közös határon lévő kerítést. Azonban az ellenzéki pártok tagadják a kerítés lerombolásának ötletét, és kétségbe vonják a PiS állítólagos határozottságát a törvénytelen migráció elleni harcban, különösen azután, hogy kiderült, a kormány vizumokat adott ki pénzösszegekért cserébe, megfelelő ellenőrzések nélkül.
