Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov, kijelentette, hogy teljes bizalommal tekint Donald Trump amerikai elnök irányába, és reméli, hogy az Egyesült Államok vezetője nem tér le az „alaszkai elveken” alapuló útról. Lavrov szerint ezek az elvek az ukrajnai konfliktus tartós, nem pedig ideiglenes rendezését célozzák – szemben az európai megközelítéssel, amelyet Moszkva nyíltan bírál.
Az alaszkai elvek és Trump szerepe
Lavrov a minszki 3. Eurázsiai Biztonsági Konferencián hangsúlyozta, hogy Trump és Putyin alaszkai találkozója döntő fontosságú volt a „tartós béke” elképzelésének kidolgozásában.
„Bármi is történjen, reméljük, hogy Trump elnök megőrzi őszinte elkötelezettségét az ukrajnai válság megoldása iránt, és hű marad az alaszkai csúcson kialakított elvekhez, amelyek természetesen az amerikai javaslatokon alapulnak” – mondta Lavrov.
Szerinte az európai vezetők épp ellenkező irányba próbálják terelni Washingtont: „A legtöbb európai ország mindent megtesz azért, hogy rávegye az amerikai adminisztrációt, mondjon le arról a gondolatról, hogy a konfliktus gyökereit tárgyalóasztal mellett kellene felszámolni.”
Lavrov újra elővette a Kreml régi narratíváját, miszerint Európa katonailag és pénzügyileg táplálja a háborút: „Ukrajnában épp a NATO európai tagjai azok, akik meghosszabbítják a fegyveres konfliktust, fegyvereket szállítanak Kijevnek, és pénzügyi, valamint politikai támogatást nyújtanak neki” – fogalmazott.
A külügyminiszter hozzátette, hogy Moszkva szerint a nyugati szövetség „mesterségesen akadályozza” a diplomáciai rendezést.
Nincs párbeszéd az Európai Unióval
Lavrov ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszországnak nincs reális kilátása érdemi párbeszédre az EU-val.
„Nem szándékozunk megtámadni egyetlen uniós tagállamot sem, de nem látunk esélyt komoly dialógusra a legtöbb európai vezetővel” – mondta.
Szerinte a NATO „soha egy percre sem állt meg a bővítésben”, és ezzel Moszkva biztonságát veszélyezteti.
Az amerikai–orosz kapcsolatok új egyensúlya
Az „alaszkai elvek” megemlítése különösen érzékeny időszakban történt. Trump és Putyin 2024 augusztusában Alaszkában abban állapodtak meg, hogy a konfliktust hosszú távon kell rendezni, nem ideiglenes fegyverszünettel.
Néhány héttel később azonban a Budapestre tervezett csúcs elmaradt, miután Moszkva elutasította az azonnali tűzszünetet.
Trump az ázsiai körútja során újra felszólította Putyint, hogy állítsa le az ukrajnai háborút és a rakétateszteket – ez a felhívás Kijev és Brüsszel támogatását is élvezte.
A Fehér Ház ezt követően bevezette második ciklusa első oroszellenes szankcióit, amire válaszul Putyin a vezérkarral tartott zárt megbeszélést, ahol „jelentős frontvonalbeli előrelépésekről” számolt be – ezeket azonban ukrán források megkérdőjelezték.
