Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló feszültségek fokozódása közepette a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – azt fontolgatják, hogy kilépnek az Ottawai Szerződésből, amely betiltja a gyalogsági aknák használatát. Az információt a Washington Post című kiadvány közölte, amely kiemeli, hogy ezzel a lépéssel Kelet-Európa a világ egyik legbányászottabb régiójává válhat.
Az elmúlt hetekben a három balti állam politikusai mérlegelték az erősebb balti védelmi vonal kiépítésének előnyeit. A tervezett vonal 600 bunkert tartalmaz majd, amelyekben akár 10 katona is elfér, páncéltörő rendszereket és jelentős mértékben támogatott aknákat is tartalmaz. Az észt védelmi minisztérium szerint a védelmi vonalról szóló megállapodást nemrég írták alá Rigában.
Észtország védelmi minisztere kijelentette, hogy ennek a kezdeményezésnek a célja a katonai fenyegetések elrettentése, és ha szükséges, az ellenük való védekezés. Egyelőre azonban a három ország az elfogadott taposóaknákba fektet be, mert az Ottawai Szerződésben maradás több előnnyel jár, mint hátránnyal.
Az Ottawai Szerződésből való kilépésről szóló vita elképzelhetetlen lett volna az Oroszország és Ukrajna között 2022 februárjában kitört nagy konfliktus előtt. A szerződés nem tiltja kifejezetten a páncéltörő vagy távolról szállított gyalogsági aknák használatát, és a három balti állam úgy véli, hogy hogy a Szerződésben maradás nélkülözhetetlen, ugyanakkor alternatívákat kutat, hogy biztosítsa biztonságát az esetleges fenyegetésekkel szemben.
Mivel a két részt vevő állam, Lettország és Litvánia közös határt szab Fehéroroszországgal és az Orosz Föderációval, félő, hogy ők lehetnek Oroszország következő célpontjai, ha Moszkva győz Ukrajnában. Az ukrajnai háború 2023-ban a világ legaknásodottabb államává tette az országot – írja a Washington Post.
