Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa jelenleg azt mérlegeli, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, válaszul az Egyesült Államok által nemrég végrehajtott légicsapásokra, amelyek célpontjai az iszlám köztársaság nukleáris létesítményei voltak. A végső döntés a tanács kezében van, de diplomáciai források szerint ez lehet az egyik legkeményebb megtorló lépés, amelyet Teherán fontolgat a növekvő nemzetközi nyomásra válaszul.
A Hormuzi-szoros – amely Irán és Omán között húzódik – stratégiai jelentőségű tengeri átjáró. A világ teljes olaj- és földgázellátásának mintegy 20%-a ezen a keskeny vízi úton halad át, amely az Arab-öblöt köti össze az Arab-tengerrel.
Globális energiaár-sokk veszélye
A szoros esetleges lezárása komoly megrázkódtatást okozna a nemzetközi energiapiacokon, az olajárak drasztikus emelkedését váltaná ki, és tovább növelné az amúgy is ingatag térség instabilitását. A Perzsa-öböl menti országok – köztük Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek – olajexportja döntően ezen a tengeri útvonalon keresztül zajlik.
„A Hormuzi-szoros bármilyen zavara globális gazdasági földrengést jelentene” – figyelmeztettek nyugati energiaelemzők.
Tartós fenyegetés, de eddig precedens nélkül
Irán az elmúlt évek során többször is megfenyegette a világot a szoros lezárásával, főként a Washingtonnal kiélezett kapcsolatok időszakában. Ám mindeddig nem tette meg ezt a lépést, vélhetően tudatában annak, hogy a következmények kiszámíthatatlanok lennének. Egy ilyen lépés nemzetközi szinten súlyos eszkalációként értelmeződne, amely gazdasági és katonai válaszokat is kiválthatna.
A Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács döntését a világ vezetői feszült figyelemmel várják. Egy ilyen egyoldalú lépés újabb veszélyes szikrát lobbantana lángra egy már így is törékeny régióban.
