Valóban vannak fiús és lányos kompetenciák? Valóban rá lehet húzni egy szerepet egy osztály, vagy csoport tagjaira már gyerekkortól kezdődően? A nyár folyamán megjelent, Állami Számvevőszéktől érkezett kutatás szerint igen, azonban a téma szakemberei nem értenek egyet.
Az említett kutatás felsorolja többek között, mik számítanak fiús, és mik lányos tulajdonságoknak. Fiús tulajdonságként említi például a kockázatvállalást, vállalkozókedvet, élénkséget, lányosként pedig a szorgalmat, szófogadást, monotóniatűrést, és a jó szóbeli kifejezőkészséget.
A Telex összefoglalója szerint az egyenlet közel sem ilyen egyszerű: a két nem közötti hasonlóságok többségben vannak – elsősorban emberi kompetenciákról beszélhetünk, fogalmazza meg Kovács Mónika szociálpszichológus. A különbségek, amelyeket a fent említett kutatás kiemel, csupán töredék részben járulnak hozzá az emberi személyiség teljességéhez. Kovács Mónika szerint „lesznek vagányabb lányok és szelídebb fiúk, matematikában tehetséges nők és gondoskodó férfiak, és egy ideális társadalomban mindenki azt a területet választhatja foglalkozásként, ami legjobban megfelel neki és nem azt, amit mások a nemi sztereotípiák alapján helyesnek vélnek.”
Az összefoglaló szerint, amennyiben egy gyerek megérzi a felé tornyosuló elvárásokat, meg fog nekik felelni, de ennek ára van. Szél Dávid szociálpszichológus szerint az, ha egy gyermek nem bontakozhat ki saját személyiségének megfelelően, visszafejlődést, szorongást, de akár agresszív megnyilvánulásokat is okozhat.
Molnár Adrienn
