Az Európai Unióban egyre több tagállam sürgeti a közösség legerősebb kereskedelmi védelmi eszközének aktiválását, válaszul az Egyesült Államokból érkező újabb gazdasági nyomásgyakorlásra. Diplomáciai források szerint Franciaország, Németország, Spanyolország és Lengyelország már hivatalosan is felvetette az úgynevezett anti-kényszerítő eszköz, vagyis a „bazooka” bevetését.
Mi az anti-kényszerítő eszköz, és mire használható?
Az anti-kényszerítő eszközt 2023-ban fogadta el az EU, hogy kezelni tudja azokat a helyzeteket, amikor egy harmadik ország gazdasági eszközökkel próbál politikai nyomást gyakorolni egy tagállamra vagy magára az unióra. A mechanizmus lehetővé teszi, hogy a Európai Bizottság célzott intézkedéseket vezessen be, többek között:
- import- és exportkorlátozásokat,
- az amerikai befektetések korlátozását az EU-ban,
- szellemi tulajdonjogok ideiglenes felfüggesztését,
- amerikai vállalatok kizárását közbeszerzésekből.
Bár az eszköz már két éve hatályban van, az Európai Unió eddig egyszer sem alkalmazta.
Még nincs döntés, de nő a politikai nyomás
Egy másik diplomáciai forrás szerint a Bizottság több lehetséges forgatókönyvet is bemutatott a tagállami nagyköveteknek, köztük az anti-kényszerítő eszköz alkalmazását. A megbeszélés azonban szavazás nélkül zárult, így egyelőre nem született hivatalos döntés.
93 milliárd eurós megtorló csomag is az asztalon
Az EU emellett mérlegeli egy 93 milliárd euró értékű megtorló vámcsomag újbóli életbe léptetését is, amennyiben Donald Trump február 1-jétől valóban bevezeti a plusz 10 százalékos vámot több európai ország – köztük Dánia, Németország és Franciaország – termékeire.
A csomagot eredetileg tavaly dolgozták ki arra az esetre, ha az EU–USA kereskedelmi tárgyalások kudarcot vallanak. A tervezet akár 30 százalékos vámokat is tartalmaz amerikai termékek széles körére, az autóktól a baromfihúsig.
Egy golfpályán született megállapodás – majd gyors törés
A megtorló intézkedéseket végül felfüggesztették, miután tavaly nyáron Skóciában Ursula von der Leyen és Donald Trump megállapodott egy új kereskedelmi keretről. Az egyezség 15 százalékos alapvámot állapított meg az uniós export nagy részére, miközben számos amerikai ipari termék vámmentessé vált.
A megállapodás azonban gyorsan megingott, miután Trump újabb vámfenyegetéseket tett a Grönland körüli politikai vita kapcsán. Erre reagálva az Európai Parlament vezető politikai csoportjai bejelentették: elhalasztják az egyezmény végrehajtásáról szóló szavazást.
