Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy 2024-ben 910 millió eurót fektet be az Európai Védelmi Alap (European Defence Fund – EDF) keretében, hogy előmozdítsa egy innovatív és versenyképes védelmi ipar kialakítását az Európai Unióban – közölte a brüsszeli testület közleménye alapján az Agerpres.
A finanszírozási csomag célja, hogy megszüntesse a stratégiai képességek terén meglévő hiányosságokat, például a csapatok mobilitása vagy a drónvédelmi rendszerek tekintetében. A program most először lehetővé teszi az ukrán védelmi ipari szereplők részvételét is, ami történelmi mérföldkőnek számít az EU védelmi együttműködésében.
A beruházások szorosan kapcsolódnak az Európai Bizottság ReArm Europe/Readiness 2030 tervéhez, valamint a 2030-ig szóló védelmi felkészültségi fehér könyvhöz, amelyek meghatározzák az EU védelmi prioritásait a következő években. A kiválasztott projektek olyan kritikus képességek fejlesztését támogatják, mint a lég- és rakétavédelmi rendszerek, pilóta nélküli légi járművek, illetve úgynevezett diszruptív technológiák, amelyek alapvetően változtathatják meg a meglévő katonai megoldásokat.
„A kiválasztott javaslatok olyan kritikus képességek fejlesztését támogatják, amelyek lehetővé teszik az európai fegyveres erők számára, hogy reagáljanak az új fenyegetésekre, és megvédjék polgárainkat – akár kollektív védelem révén, akár olyan partnereink támogatásával, mint Ukrajna” – jelentette ki Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa.
A 2021–2027-es időszakra szánt 7,3 milliárd eurós költségvetésével az Európai Védelmi Alap az EU fő finanszírozási eszköze a közös védelmi kutatás és fejlesztés előmozdítására. A 2024-es pályázati felhívás rekordérdeklődést váltott ki: 299 pályázat érkezett be, 25 uniós tagállam és Norvégia összesen 625 jogi személyétől.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet játszanak a kiválasztott projektekben, az összes résztvevő több mint 38%-át és az igényelt uniós finanszírozás több mint 27%-át képviselve. A teljes összegből 360 millió euró 39 kutatási projektre, míg 539 millió euró 23 képességfejlesztési projektre kerül kiosztásra.
A támogatott kezdeményezések közé tartozik például a METASTEALTH projekt, amely új generációs lopakodó anyagokat fejleszt, az ENGRTII projekt, amely a következő generációs európai forgószárnyas repülőgépek fejlesztésére összpontosít, illetve a EUROSWEEP projekt, amely egy közös, autonóm aknamentesítési rendszert hoz létre. Emellett ukrán fejlesztésű kis méretű, mesterséges intelligenciával működő pilóta nélküli légi járművek is részesülnek támogatásban.
Az EDF első ízben járul hozzá a „Stratégiai technológiák Európáért” (STEP) elnevezésű uniós kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósításához is, amely a kritikus technológiák fejlesztését és gyártását kívánja ösztönözni. A STEP keretében elfogadott javaslatok minőségi pecsétet kaptak, amely elősegíti további állami és magánfinanszírozás bevonását. A projektek listáját a STEP portálon hozzák nyilvánosságra a következő hetekben.
A nyertes javaslatok kiválasztása után az Európai Bizottság megkezdi a támogatási szerződések előkészítését a konzorciumokkal, azzal a céllal, hogy még az év vége előtt aláírásra kerüljenek. A projekteket úgy tervezték, hogy kulcsszerepet töltsenek be az európai védelmi rendszer jövőjének alakításában, az ipari együttműködés előmozdításában és az EU stratégiai képességeinek megerősítésében az elkövetkező években.
