Kaja Kallas észt miniszterelnök a The Timesnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy Európának három-öt év áll rendelkezésére, hogy felkészüljön egy esetleges Oroszország katonai fenyegetésre az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán.
Ez a figyelmeztetés az észt hírszerző szolgálatok értékelésén alapul, amely szerint az Ukrajnával kötendő feltételezett tűzszünet esetén Oroszországnak erre az időkeretre lenne szüksége ahhoz, hogy a NATO-tagállamok keleti határán újra fellépjen a katonai fenyegetés.
Az észt miniszterelnök szerint Oroszország szünetet céloz, hogy összeszedje erőforrásait és erejét, a NATO gyengesége pedig orosz agressziót vált ki. Kallas hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni Ukrajna katonai támogatását, hogy képes legyen szembeszállni Oroszországgal, és megfosztani attól, hogy hosszú távon fenyegesse szomszédait.
Hosszú távú távlatban Kallas azt javasolta, hogy a NATO fogadja el Oroszország „elrettentésének” stratégiáját, amelyet a hidegháborús modell ihletett. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok védelmi kiadásait GDP-jük legalább 2,5%-ára kell emelni az orosz fenyegetések ellensúlyozása érdekében.
Az észt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország soha nem veszítette el az utolsó gyarmati háborút, és a felelősség a kulcsa ennek a történelmi ciklusnak a megtöréséhez. Ezzel a figyelmeztetéssel összefüggésben a német Bild című kiadvány a német Bundeswehr kiképzési forgatókönyvéről számolt be, amely egy Oroszország és a NATO közötti katonai konfliktus lehetséges kifejlődését mutatja be, több százezer NATO-katona bevetésével és egy lehetséges háborúval a NATO-ban. 2025 nyara.
Jānis Sārts, a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központjának igazgatója a Twitteren hangsúlyozta, hogy a Bild által bemutatott forgatókönyv fiktív, és csak egy gyakorlati gyakorlat.
