Az Eurostat által közzétett és a Reuters által idézett friss adatok szerint az euróövezet éves inflációja decemberben 2,9%-ra nőtt, szemben a novemberi 2,4%-kal. Ez némileg elmarad az elemzők becslésétől, akik 3%-os értékkel számoltak egyes állami támogatások lezárása után.
Megjegyzendő, hogy az élelmiszerek, a szeszes italok és a cigaretták ára továbbra is jelentős mértékben emelkedik, decemberben 6,1%-kal, szemben az előző havi 6,9%-kal. A szolgáltatások árai is stabilak maradtak, 4 százalékkal emelkedtek, míg az ipari termékek ára 2,5 százalékkal emelkedett a novemberi 2,9 százalékkal szemben. Ezekkel a felfelé ívelő tendenciákkal ellentétben az energiaárak 6,7%-kal csökkentek, ami a nyolcadik egymást követő hónapja volt a csökkenésnek.
Az Európai Központi Bank (EKB) számára különösen aggasztó a maginfláció, amely decemberben 3,4%-on állt az előző havi 3,6%-ról. Ez kulcsfontosságú intézkedés az EKB monetáris politikája szempontjából, a cél 2%-os infláció 2025 végére és 3% körüli stagnálás.
Az EKB monetáris politikai szempontból a legutóbbi ülésén a történelmi 4%-os szinten tartotta a referenciakamatot. A gazdasági növekedés esetleges lassulása közepette azonban a befektetők és az elemzők arra számítanak, hogy az EKB 2024 tavaszán megkezdi a kamatcsökkentést. Aggodalomra ad okot, hogy az ismételt kamatemelések ronthatják a hitelezést, és fokozhatják a recessziót vagy lassíthatják a gazdasági fellendülést.
A jelenlegi helyzetben az eurózóna gazdasága kezdi tükrözni a szigorú monetáris politikai intézkedések hatását. A bruttó hazai termék harmadik negyedévi zsugorodása után sok vállalat egy lehetséges recessziót jósol. A legtöbb közgazdász becslése szerint azonban az eurózónának sikerül elkerülnie ezt a recessziót, az év negyedik negyedévében stagnálásra számítva. Az EKB következő monetáris politikai ülését január 25-re tervezik, ekkor lesz egyértelműbb a gazdaságpolitika jövőbeli iránya.
