Az Európai Unió több tagállama, köztük Észtország, Hollandia, Csehország és Svédország szankciókat kért Grúzia ellen.
A Financial Times (FT) hivatalos forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy a grúziai demokrácia helyzetével kapcsolatos aggodalmak drámaian megnőttek egy törvény elfogadása után. A jogszabály előírja, hogy a külföldi finanszírozásban részesülő szervezeteket „külföldi ügynököknek” kell tekinteni, megismételve a Kreml rezsimjét ért kritikák visszaszorítására használt oroszországi korlátozó törvényeket.
Az FT birtokába jutott információk szerint a javasolt szankciók között szerepelhet az EU-ba irányuló vízummentes utazás felfüggesztése is. Az ügyet a következő hetekben az EU külügyminisztereinek találkozóján kell megvitatni.
Egy másik javasolt intézkedés a Grúziának szánt uniós források befagyasztása – közölték az ügyben jártas tisztviselők az FT-vel a Kyiv Independent által hivatkozva.
Mielőtt a törvényt egy 2023-as sikertelen elfogadási kísérlet után újra előterjesztették volna, az EU és az Egyesült Államok tisztviselői arra figyelmeztettek, hogy Grúzia demokratikus intézményei gyengülnek, és úgy tűnik, hogy az ország Bidzina Ivanisvili oligarcha, a grúz álom de facto vezetője irányítása alatt áll. buli.
Grúzia 2023 decemberében elnyerte az EU tagjelölt státuszát, de az EU Keleti Partnerségi Civil Társadalmi Fórumának (Kelet Partnership CSF) következő hónapban készült jelentése rámutatott, hogy az ország korlátozott előrelépést tett a szükséges reformok terén, és fennáll a veszélye, hogy Oroszország felé tart.
Az Egyesült Államok katonai, kereskedelmi és vízumliberalizációs ösztönzőcsomagot is fontolgat Grúziának, de ezek attól függnek, hogy elvetik-e a vitatott törvényt – jelentette május 20-án a Politico a Kongresszusban a következő napokban benyújtandó törvényjavaslatra hivatkozva.
Grúzia elnöke, Salome Zurabisvili megvétózta az úgynevezett „külföldi ügynökökről” szóló törvény elfogadását, de a kormánypártnak elég nagy többsége van ahhoz, hogy felülbírálja az elnöki vétót.
