Emmanuel Macron francia elnök javaslatát Európa francia atomernyő alatti védelméről óvatosan, de egyben nyíltan is fogadták az atomfegyverekkel szembeni fenntartásaikról ismert skandináv államok vezetői. A vita az európai biztonság szempontjából feszült pillanatban zajlik, az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségével és az ukrajnai háborúval kapcsolatos bizonytalanságok összefüggésében.
„Most mindennek az asztalon kell lennie” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök, amikor megérkezett a rendkívüli brüsszeli EU-csúcsra. Bár hangsúlyozta, hogy országa nem dolgozik ilyen megoldáson, Frederiksen nem zárta ki a témával kapcsolatos megbeszéléseket.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök elismerte a stratégiai egyensúly fontosságát, és rámutatott, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság nukleáris arzenálja nélkül csak Oroszország rendelkezne ilyen fegyverekkel a kontinensen.
Macron ragaszkodott ahhoz, hogy a francia nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos bármilyen döntés kizárólag a francia elnök kezében maradjon, de hangsúlyozta, hogy európai szintű „stratégiai vitára” van szükség.
A brüsszeli csúcstalálkozón a 27 EU-tagállam vezetői vesznek részt az európai védelem megerősítése céljából. A Trump-kormányzat által Ukrajnának nyújtott katonai segélyek befagyasztása és a NATO jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Európára, hogy biztosítsa saját elrettentő képességeit.
