A Kreml szerint a tárgyalásos megoldás lenne az ideális, de katonai céljairól nem mond le – Ukrajna viszont elutasít minden olyan feltételt, ami területi veszteséggel járna.
Oroszország látszólag újra a békét emlegeti az Ukrajnával szembeni háború kapcsán, de a gyakorlatban nem hajlandó feladni területi és politikai követeléseit. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője július 27-én az állami Tass hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: Moszkva a diplomáciai és politikai megoldást részesítené előnyben, de a katonai műveletek mindaddig folytatódnak, amíg a „kitűzött célokat” el nem érik.
Moszkva régi követelései új köntösben
Peszkov azt is hangsúlyozta, hogy a jövőbeli orosz–ukrán kapcsolatok alapelvei csak az „orosz hadműveleti célok” teljesülése után határozhatók meg. Ezek a célok nem újak: Oroszország követeli, hogy Ukrajna soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz, vállalja katonai erejének jelentős csökkentését, valamint garantálja az orosz nyelv, kultúra és a Moszkvához kötődő vallási közösségek jogait.
A Kreml ezen kívül alkotmánymódosítást is elvár Kijevtől, beleértve a 2014-ben elfoglalt Krím félsziget, valamint a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók orosz területként való elismerését.
„A Nyugat utasította el a tárgyalásokat” – állítja Peszkov
Peszkov szerint Oroszország kész lett volna tárgyalások útján rendezni a konfliktust, de „az ellenfelek elutasították a tárgyalásos megoldás lehetőségét”. Ugyanakkor a valóságban Ukrajna több ízben is jelezte, hogy nyitott a párbeszédre – de nem hajlandó elfogadni a Moszkva által diktált, gyakorlatilag kapitulációval felérő feltételeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és kormánya többször is világossá tették: a békefolyamat csak egy feltétel nélküli tűzszünettel kezdődhet, és Ukrajna nem hajlandó semmilyen területről lemondani.
Istanbulban ismét tárgyalóasztalhoz ültek – de nincs áttörés
Peszkov nyilatkozata néhány nappal azután érkezett, hogy Isztambulban lezajlott a harmadik orosz–ukrán béketárgyalási forduló. Az ukrán delegáció ott is megerősítette: a cél a teljes tűzszünet, valamint új humanitárius egyezmények létrehozása. Ennek ellenére a Kreml pozíciója továbbra is merev, és Moszkva egyoldalúan próbálja meghatározni a békefeltételeket.
Elemzők: A Kreml kettős játékot játszik
Szakértők szerint a Kreml célja, hogy „békeajánlataival” a nemzetközi közvéleményt befolyásolja, miközben a katonai nyomást fenntartja. Ez a stratégia nem új: hasonló kommunikációs offenzívát láthattunk 2022-ben is, az invázió kezdeti szakaszában.
A háború jelenlegi állása szerint azonban egyik fél sem hajlandó kompromisszumra: Moszkva ragaszkodik a maximalista követeléseihez, míg Ukrajna a szuverenitás és területi integritás védelmét tekinti elsődleges célnak.
