Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy új jelentésében – amelyet a The Guardian tett közzé – feltárja, hogy Oroszország Észak-Koreából származó fegyvereket használ Ukrajna civil és kritikus infrastruktúrája elleni fokozott támadásokhoz. A dokumentum rávilágít Moszkva egyre növekvő függőségére Kim Dzsongun totalitárius rezsimjétől, miközben mindkét ország súlyosan megsérti a nemzetközi szankciókat.
A jelentés szerint Phenjan több mint 20.000 konténernyi lőszert szállított Oroszországba 2023 szeptembere óta, tengeri, légi és vasúti útvonalakon keresztül. Az ENSZ szankcióinak betartását felügyelő megfigyelőcsoport – amelyben 11 ország vesz részt, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, EU-tagállamok és Japán – kijelentette, hogy Oroszország és Észak-Korea számos olyan „illegális tevékenységet” folytatott, amelyeket az ENSZ határozatai kifejezetten tiltanak.
Észak-koreai fegyverek az orosz háború szolgálatában
A szállítmányok között található mintegy kilencmillió tüzérségi lőszer, ballisztikus rakéták, önjáró lövegek, valamint nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvetők, írja a jelentés. Ezeket a fegyvereket arra használják, hogy „elpusztítsák a polgári infrastruktúrát és rettegésben tartsák a lakosságot olyan városokban, mint Kijev és Zaporizzsja”.
Ez az első átfogó jelentése annak a megfigyelőcsoportnak, amelyet 2024-ben hoztak létre az ENSZ észak-koreai nukleáris programját sújtó szankciók betartásának ellenőrzésére.
Egyre szorosabb katonai szövetség
2024 júniusában Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin egy átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amelyben vállalták, hogy egymás segítségére sietnek fegyveres támadás esetén. A katonai együttműködés ilyen mértékű elmélyülése példátlan a közelmúlt történelmében.
A múlt hónapban Észak-Korea hivatalosan is megerősítette, hogy katonákat küldött Ukrajnába, hogy Oroszország oldalán harcoljanak. A két vezető „hősökként” jellemezte az észak-koreai harcosokat.
Geopolitikai következmények
Ez az orosz–észak-koreai közeledés komoly aggodalmat kelt a nyugati diplomáciai körökben. A nemzetközi szankciók semmibevétele nemcsak a nemzetközi rend nyílt megsértését jelenti, hanem hozzájárul az euroatlanti térség destabilizációjához is. Az ENSZ tisztviselői arra figyelmeztetnek, hogy Phenjan katonai támogatása súlyosan alááshatja a béke és a globális biztonság fenntartására tett erőfeszítéseket.
A jelentés fokozza a nyomást az ENSZ Biztonsági Tanácsára, hogy határozottan reagáljon ezekre a súlyos jogsértésekre – noha a testület egyik állandó, vétójoggal rendelkező tagja éppen Oroszország.
