Rekord textilfogyasztást ért el az Európai Unió 2022-ben – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentéséből, amelyet szerdán mutatnak be hivatalosan. Az adatok szerint az uniós polgárok fejenként átlagosan 19 kilogramm textíliát vásároltak, ebből nyolc kilogramm ruha, négy kilogramm lábbeli, hét kilogramm háztartási textiltermék. Ez az összeg egy nagy bőröndnek felel meg, tele új ruhákkal.
2019-hez képest, amikor a fogyasztás körülbelül 17 kilogramm volt fejenként, a 2022-es adat jelentős növekedést jelez, jelezve a textilfogyasztás egyre markánsabb tendenciáját. Ez a piacbővülés azonban jelentős környezeti költségekkel jár. Az EEA rámutat, hogy ez a fogyasztásnövekedés óriási nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra, beleértve a vizet, a földet és a nyersanyagokat, és hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, vegyi anyagokkal és mikroműanyagokkal történő környezetszennyezéshez.
A jelentés a termelési és fogyasztási modell sürgős megváltoztatását javasolja, ösztönözve a körkörös gazdaságra való átállást, amelyben a textíliák tartósabbak, javíthatók, újrafelhasználhatók és újrahasznosíthatók. A hivatal szakértelme szerint a fenntartható termelési modell elfogadása nemcsak a környezet védelmét szolgálná, hanem az Európai Unió versenyképességét is növelheti.
Az EEA egy nagy problémára is felhívja a figyelmet: a háztartásokból származó textilhulladék megközelítőleg 85%-át nem külön gyűjtik, hanem a háztartási hulladékkal keverik, ami megakadályozza annak hatékony újrahasznosítását és növeli a környezetre gyakorolt negatív hatást. Ezzel összefüggésben az ügynökség reményét fejezi ki, hogy a 2025. január 1-jén hatályba lépő új európai irányelv foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az új szabályozás szerint a textíliákat külön kell gyűjteni, így valós esélyt kínálva újrahasznosításukra és újrafelhasználásukra.
2022-ben az Európai Unió 27 tagállamában megközelítőleg 6,94 millió tonna textilhulladék keletkezett, ami személyenként körülbelül 16 kilogramm hulladéknak felel meg. Az EEA rámutat arra, hogy a gondolkodásmód és a fogyasztási szokások megváltoztatása elengedhetetlen a környezetre nehezedő terhelés csökkentéséhez, és hangsúlyozza a hatóságok, az ipar és a fogyasztók közös fellépésének fontosságát.
