A Nagy-Britannia és Oroszország közötti feszültség új csúcsra emelkedik, amikor a Trump-kormány megpróbálja helyreállítani Moszkvával való kapcsolatát, és közvetíteni egy békemegállapodást Oroszország és Ukrajna között. Ezzel összefüggésben a Kreml hivatalosan Londont jelölte ki a „háború fő globális felbujtójának”, ami a két ország közötti ellenségeskedés eszkalációját jelzi.
Két brit diplomata kiutasítása, az orosz külügyi hírszerző szolgálat (SVR) kemény kijelentése és az oroszországi brit javak lefoglalásával való fenyegetés csak néhány a jelek közül, amelyek arra utalnak, hogy London a Moszkvával való nyílt konfrontáció középpontjában áll.
„London ma, akárcsak a múlt századi két világháború előestéjén, a háború fő „globális felbujtója” szerepét tölti be” – jelentette az SVR, azzal vádolva Nagy-Britanniát, hogy megpróbálja akadályozni a Trump által támogatott béketörekvéseket. A közvetlenül a brit kormánynak címzett üzenetben az orosz szolgálatok hangsúlyozták: „Nem fog sikerülni”.
Londont azzal vádolják, hogy „káoszt és háborút szít”
Névtelenséget kérő magas rangú orosz tisztviselők azt mondták, hogy Nagy-Britannia vált Moszkva legfőbb ellenfelévé Nyugaton. Azzal vádolták a brit kormányt, hogy „káoszt és háborút szít Ukrajnában”, és központi szerepet játszik az Oroszországgal szembeni nyugati ellenállás koordinálásában.
Emellett Keir Starmer brit miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai a brit csapatok és repülőgépek Ukrajnába küldésének lehetőségével kapcsolatban Moszkva haragját váltották ki. A „jóakarat koalíciója” találkozójának megszervezését és Trump londoni intenzív lobbizását Ukrajna támogatása érdekében a Kreml a béketárgyalások blokkolására tett kísérletként értelmezte.
A brit diplomácia már érzi ennek a konfliktusnak a következményeit. A diplomaták kölcsönös kiutasítása csökkentette az oroszországi brit nagykövetség létszámát, London pedig az orosz nagykövet beidézésével és két orosz tisztviselő kiutasításával vágott neki a megtorlásnak.
„Egyértelmű, hogy az orosz állam aktívan megpróbálja bezárni a moszkvai brit nagykövetséget” – közölte a brit külügyminisztérium.
Oroszország szabotázscselekményekkel vádolja Londont
Moszkva azt állítja, hogy Nagy-Britannia részt vesz az orosz célpontok elleni szabotázsakciókban. Egyes orosz tisztviselők szerint London támogatta volna a Krímet Oroszországgal összekötő híd elleni támadásokat, az MI6 brit külföldi hírszerző szolgálat pedig koordinálta volna az orosz érdekek elleni titkos akciókat Európában.
Ezek a vádak annak hátterében, hogy a közelmúltban három bolgár állampolgárt elítéltek Londonban Oroszország javára kémkedés miatt, de egy brit elismerte, hogy Moszkva megbízásából felgyújtott egy ukrán raktárt Kelet-Londonban.
Oroszország emlékeztet Alekszandr Litvinyenko 2006-os és Szergej Szkripal volt ügynök 2018-as megmérgezésének eseteire is, amelyekért London orosz szolgálatokat vádolt meg. Moszkva következetesen tagadta a vádakat.
Nagy-Britannia – Ukrajna támogatásának „mozdonya”.
London az első nyugati fővárosok között volt, amely Kijevet fejlett fegyverekkel látta el, beleértve a harckocsikat és a nagy hatótávolságú cirkálórakétákat. Ez a támogatás felerősítette az orosz ellenségeskedést, és a Kreml tisztviselői közvetlen fenyegetéseket tettek az Egyesült Királyság ellen.
Andrej Guruliov orosz parlamenti képviselő, Putyin híve a közelmúltban azt mondta: „Ha Nagy-Britannia eltalálja területünket Ukrajnából érkező rakétákkal, azt jó oknak tartom arra, hogy Nagy-Britannia megszűnjön létezni.”
Míg Oroszország Nagy-Britanniát próbálja a béke legfőbb akadályaként megjeleníteni, Moszkva stratégiája valójában a Nyugat megosztására és Ukrajna nemzetközi támogatásának gyengítésére irányuló kísérlet lehet.
