A The New York Times jelentése szerint Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter „szünetet” rendelt az Egyesült Államok Oroszország elleni kiberműveleteiben, beleértve az offenzív akciókat is, a Moszkvát célzó műveletek átfogóbb újraértékelésének részeként. A szünet időtartama nem volt egyértelműen meghatározva, és a Pentagon működésbiztonsági okokra hivatkozva nem kívánta kommentálni.
A kiberműveleteket, más titkos műveletekhez hasonlóan, a hatóságok általában titkolják, és a Pentagon egyik tisztviselője hangsúlyozta, hogy „nincs nagyobb prioritás Hegseth miniszter számára, mint a harcosok biztonsága minden műveletben, beleértve a kibernemet is”.
Ez a szünet egy változó geopolitikai kontextusban következik be, amelyben Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke úgy tűnik, három évvel az ukrajnai invázió után Oroszországhoz való közeledés felé orientálja politikáját. Trump azt javasolta, hogy az Egyesült Államoknak kevesebbet kellene összpontosítania Oroszországra, és többet kellene foglalkoznia a belpolitikai kérdésekkel, például az illegális migrációval és a bűnözéssel, bírálva Kijev támogatását.
Washington a jelek szerint nyomást gyakorol Ukrajnára is, hogy fogadja el a biztonsági garanciák nélküli tűzszünetet, ami aggodalmakat keltett az európaiakban. Ez a nézeteltérés az Egyesült Államok és európai szövetségesei között, akik a Washington által nyújtott védelemtől függenek, zavart és nyugtalanságot váltott ki közöttük.
A kiberszemlélet megváltoztatásáról szóló pletykák ellenére Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz elvetette a műveleti szünet gondolatát, hangsúlyozva, hogy „nem tárgyalták”, és különféle intézkedések lesznek a háború befejezésére.
Oroszországot azzal vádolják, hogy hibrid háborút folytat a Nyugat ellen, kiber- és információs akciókkal, amelyek célja Ukrajna támogatásának aláásása.
