Oroszország egy napra elszigetelte az ország egyes régióit, jelentős lépésként saját „szuverén internetének” kifejlesztése felé.
Az Institute for the Study of War (ISW) jelentése szerint az orosz hatóságok blokkolták az olyan globális platformokhoz való hozzáférést, mint a Google, a YouTube, a Telegram és a WhatsApp Dagesztán, Csecsenföld és Ingusföld lakosai számára, a többségi muszlim lakosságú régiókban. Annak ellenére, hogy megpróbálták elérni ezeket a szolgáltatásokat VPN-eken (virtuális magánhálózatokon) keresztül, ezek közül sok meghiúsult, és a felhasználók ténylegesen lekapcsolódtak a globális internetről.
A Roszkomnadzor, az orosz kommunikációs ügynökség alkalmazta ezeket a korlátozásokat, hogy tesztelje Oroszország azon képességét, hogy saját nemzeti rendszerén belül tudja irányítani az internetet. Ez az akció egy szélesebb intézkedéssorozat része, amellyel az orosz hatóságok egy „szuverén internetet” próbálnak kiépíteni, amely nem függ külső infrastruktúráktól. A projekt részeként Oroszország 648 millió dollárt fektetett be olyan technológia fejlesztésébe, amely lehetővé tenné a globális internet megfigyelését és korlátozását.
Sőt, idéntől Oroszország elkezdte tesztelni az olyan oldalakat, mint a YouTube, szándékosan lelassítani, hogy gyakorlatilag használhatatlanná tegyék őket. Az orosz hatóságok ezeket az intézkedéseket kiterjeszthetik más nemzetközi webtárhely-szolgáltatások, például az Amazon Web Services vagy a HostGator blokkolására is, és arra kényszeríthetik az orosz vállalatokat, hogy az orosz jogalanyok tulajdonában lévő szolgáltatásokra térjenek át.
Az Interfax hírügynökség szerint ezen intézkedések mellett az orosz hatóságok továbbra is korlátozták a VPN-eket, és legalább 197 ilyen szolgáltatást blokkoltak. Ez alátámasztja Oroszország folyamatos erőfeszítéseit a külső információkhoz való hozzáférés korlátozására és a kormány által jobban ellenőrzött internetes infrastruktúra kiépítésére.
Ezek a cenzúra akciók nem csak Oroszországra jellemzőek. Az olyan országok, mint Kína a „nagy tűzfallal” és Irán, hasonló internet-hozzáférés-szabályozási politikákat vezettek be, korlátozva az állampolgárok online szabadságát.
