Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy adjon részletes magyarázatot az orosz és fehérorosz állampolgárokra vonatkozó vízumkényszer enyhítésére vonatkozó közelmúltbeli döntéséhez, azzal érvelve, hogy a lépés veszélyeztetheti a schengeni övezet biztonsági normáit.
Ylva Johansson belügyi biztos a Belügyminisztériumnak címzett augusztus 1-i levelében rámutatott, hogy Budapest döntése elősegítheti az Európai Unió által elrendelt korlátozások megkerülését, és jelentős kockázatokat jelenthet a regionális biztonságra nézve.
Johansson rámutatott: „Oroszország biztonsági kockázatot jelent. Több, nem kevesebb éberségre van szükségünk. Ha lehetővé tennénk, hogy leendő orosz kémek és szabotőrök könnyen bejussanak az EU-ba, az ártana a mi biztonságunknak, mindenkié.” A biztos hozzátette: ha a Magyarország által bevezetett könnyű hozzáférési rendszer valós kockázatot jelent, a Bizottság ennek megfelelően fog eljárni.
Július elején fogadta el Magyarország azon döntését, hogy a nemzeti kártyát Oroszország és Fehéroroszország állampolgáraira is kiterjessze, egy időben Magyarország EU-elnökségének kezdetével és Orbán Viktor miniszterelnök vitatott moszkvai látogatásával. A lépés aggodalmakat keltett az európai tisztségviselők körében, köztük Manfred Weberben, az Európai Néppárt elnökében, aki uniós vezetői szintű vitára szólított fel, azzal érvelve, hogy az új szabályok komoly hiányosságokat okozhatnak a schengeni övezet biztonságában.
Budapest szerint az új intézkedésekre azért van szükség, hogy megkönnyítsék a külföldi munkaerő felvételét egy orosz technológiát alkalmazó atomerőmű építéséhez, amelyre Orbán szerint mentesülni kell a szankciók alól. Orbán szóvivője válaszában „abszurdnak és képmutatónak” minősítette a kritikát, mondván, Magyarország bevándorlási rendszere a „legszigorúbb” az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a vízumkényszer enyhítése gyengítheti az ukrajnai konfliktussal összefüggésben végrehajtott biztonsági intézkedéseket, és veszélyeztetheti a schengeni övezet biztonságának és integritásának fenntartására irányuló uniós erőfeszítéseket. Budapestnek augusztus 19-ig kell válaszolnia a Bizottság kérdéseire, Brüsszel pedig elemzi a válaszokat, mielőtt dönt a szükséges intézkedésekről.
