Egy nemrégiben készült tanulmány, amelyet két európai kutatóközpont, a Finn Energia- és Tiszta Levegő Kutatási Központ (CREA) és a Demokráciakutatási Központ (CSD) végzett Bulgáriában, a kőolajtermékek Európai Unióba történő behozatalával kapcsolatos aggasztó szempontot helyez a középpontba Unió.
E tanulmány szerint Törökország az orosz olajtermékek EU-ba irányuló reexport láncának kulcsfontosságú elemévé vált, elkerülve ezzel a Brüsszel és a G7 által bevezetett szankciókat.
2023 februárja és 2024 februárja között az EU 3,1 milliárd euró értékben importált olajtermékeket három török kikötőből: Ceyhanból, Marmara Ereglisiből és Mersinből. A fent említett tanulmányban bemutatott adatok a régió kereskedelmi forgalmát illetően aggasztó helyzetre hívják fel a figyelmet.
A dokumentum szerint a Törökország által importált olajtermékek 86 százaléka Oroszországból származik, és 2023-ban a világ legnagyobb orosz olajfelvásárlója lett, Oroszország teljes exportjának 18 százalékát importálva.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kőolajtermékek Törökországba történő behozatala nem csak belföldi fogyasztásra irányult. A jelentés megjegyzi, hogy 2023-ban 56%-kal nőtt a tengeri kőolajtermékek Törökországba irányuló importja, ami arra utal, hogy e termékek jelentős részét újraexportálják az EU-ba.
Konkrét példa a jelentésből a ceyhani kikötőben található Toros Ceyhan olajterminál esete, ahol 2023 májusában 26 923 tonna gázolaj érkezett az oroszországi Novorosszijszk kikötőjéből. Később, mindössze tíz nap leforgása alatt, ugyanennyi gázolajat küldtek a görögországi MOH korinthoszi finomítójába, kihasználva a törvényi kiskapukat, amely lehetővé teszi a kevert orosz kőolajtermékek bejutását.
Az EFE által bemutatott adatok szerint 2023 februárja és 2024 februárja között Törökországból a legnagyobb olajimporttal rendelkező uniós tagállamok Görögország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Románia.
