A nyugati szankciók ellenére Oroszország elkerülte Szaúd-Arábiát, hogy Kína legnagyobb kőolajszállítójává váljon 2023-ban. A kínai vámadatok szerint az orosz olajimport elérte a 107,02 millió tonnás rekordot, ami messze meghaladja a hagyományos országok, például Szaúd-Arábia és Irak beszállítói adatait.
Ezzel szemben Szaúd-Arábia Kínába irányuló olajimportja 1,8 százalékkal 85,96 millió tonnára esett vissza. A közel-keleti olajóriás ezzel elvesztette piaci részesedését az olcsóbb és még mindig jó minőségű orosz kőolajjal szemben.
A 2022-es ukrajnai invázió után bevezetett nyugati szankciókat követően Oroszország a nemzetközi árakhoz képest jelentős árengedménnyel kereskedett az olajjal, ezzel erősítve pozícióját a kínai piacon. A kínai és indiai finomítók alacsony költségű olaj iránti megnövekedett kereslete az orosz ESPO nyersolaj árának felgyorsulásához vezetett 2023-ban.
Az ESPO nyersolajszállítmányait még a Nyugat által megszabott árplafon ellenére is alacsony áron szállították, hordónként 50 és 20 cent között mozogtak az ICE Brent benchmarkhoz képest. Ezzel egy időben Szaúd-Arábia megemelte a benchmark arab könnyű kőolaj árait, ami arra késztetett néhány finomítót, hogy olcsóbb alternatívákat keressenek.
A piac egyensúlyának megőrzése érdekében Szaúd-Arábia és Oroszország, a világ két legnagyobb olajtermelője termelés- és exportcsökkentést jelentett be. Szaúd-Arábia napi 1 millió hordóval csökkentette kitermelését ebben a negyedévben, míg Oroszország bejelentette, hogy az idei exportcsökkentést napi 500 ezer hordóra emeli.
A kínai finomítók közvetítőket vesznek igénybe az orosz nyersolaj szállításának és biztosításának irányítására, elkerülve ezzel a nyugati szankciókat. Emellett a Malajziából származóként megjelölt import jelentősen, 53,7%-kal nőtt, míg a Kínába irányuló amerikai szállítmányok 81,1%-kal nőttek a két hatalom közötti geopolitikai feszültség ellenére.
