Élmezőnyben Magyarország a közösségi média használatában az Eurostat felmérése alapján.
A Quibit összefoglalója alapján ez az arány közel sem pozitív töltetű. A járványhelyzet alatt fokozódott a közösségi média szerepe, ha az emberek tájékozódni szerettek volna. Ez a tendencia nem csökkent túlságosan, így a sajtó szerepét fokozatosan vállalta át a közösségi média. Ez a változás az álhírek egyre nagyobb fokú terjedését tette lehetővé, a magyar társadalom magas közösségi média használata mellé ráadásul nem párosul az internet építő jellegű felhasználási módja ugyanilyen arányban: nem használják gyakran például egészségügyi tájékozódásra, a pénzügyek nyomonkövetésére, vagy szolgáltatásokról és termékekről szóló érdeklődésre sem az internet adta lehetőségeket az emberek általánosságban.
A Quibit kiemeli, egyre több kutatás támasztja alá a közösségi média használatával együttjáró elmagányosodást, a közösségi média használat okozta egészségromlást.
Az algoritmusok kialakulása tovább erősíti a a vélmények ütközésének gátlását: nagyon ritkán találkozunk olyan tartalmakkal, amelyek nem passzolnak bele a már kialakult világképünkbe, és ha ezt nem kezeljük tudatosan, könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy minden történetnek csak egyetlen oldalát ismerjük, legyen szó politikai érdeklődésról, társadalmi kérdésekről, vagy egészen hétköznapi kérdésekről.
