Európa biztonságának jövője nem új katonai struktúrák létrehozásán múlik, hanem a meglévő szövetségek megerősítésén – figyelmeztetett Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A politikus élesen bírálta az önálló európai hadsereg gondolatát, mondván: egy ilyen lépés aláásná a NATO szerepét és veszélyes bizonytalanságot teremtene válsághelyzetekben.
Miért veszélyes egy külön európai hadsereg?
Kaja Kallas szerint az európai hadsereg ötlete figyelmen kívül hagyja a gyakorlati realitásokat. Mint rámutatott, egy államnak egy hadserege és egy védelmi költségvetése van, ezért a párhuzamos struktúrák létrehozása elkerülhetetlenül gyengítené az irányítást.
„Amikor egy ország már a NATO tagja, nem lehet mellette egy másik, külön hadsereget működtetni. Válság idején a legfontosabb kérdés a parancsnoki lánc: ki ad utasítást kinek” – fogalmazott Kallas hétfőn, a The Guardian beszámolója szerint.
NATO nélkül nincs hatékony európai védelem
Az EU külügyi vezetője „rendkívül veszélyesnek” nevezte azt az elképzelést, amely Európa védelmét elszakítaná a NATO-tól. Szerinte egy kettős rendszerben a felelősség „két szék között a földre esik”, ami komoly biztonsági kockázatot jelent.
„Az európai védelmet erősíteni kell, de úgy, hogy az a NATO része maradjon és valóban kiegészítse azt. Ne dobjuk ki a NATO-t az ablakon” – hangsúlyozta Kallas.
Álláspontját támogatta Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök is, aki szerint az önálló európai hadseregről szóló javaslatok „sok kárt okoznak”, és egyértelműen kijelentette: „nem ez az az út, amelyen Európának haladnia kell”.
Ukrajna helyett Oroszországra kellene nyomást gyakorolni
A külpolitikai főképviselő a háborús Ukrajnáról is beszélt, kevesebb mint egy hónappal az orosz invázió negyedik évének kezdete előtt. Figyelmeztetett: a túlzott nyomás, amely Ukrajnát engedményekre kényszerítené, eltorzítja a konfliktus valódi természetét.
„Azt látjuk, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik az ukránokra, hogy rendkívül nehéz engedményeket tegyenek. Ez azonban elhomályosítja a valódi problémát” – mondta Kallas.
Történelmi figyelmeztetés Moszkva kapcsán
Kallas történelmi példákkal támasztotta alá érvelését: az elmúlt száz évben Oroszország legalább 19 országot támadott meg, némelyiket többször is.
„Ezek közül egyetlen ország sem támadta meg Oroszországot” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Európának nem Ukrajnától, hanem Oroszországtól kellene engedményeket követelnie.
Orosz engedmények és európai szerep a békefolyamatban
Az EU külügyi vezetője szerint az elvárásoknak ki kell terjedniük az orosz haderő és a nukleáris fegyverzet korlátozására, valamint a háborús bűnökért való felelősségvállalásra is.
Kallas úgy látja, Moszkva tudatosan igyekszik a tárgyalásokat az Egyesült Államokra szűkíteni, elkerülve az európai partnerekkel folytatott nehéz egyeztetéseket. „Úgy gondolják, hogy az amerikaiakkal való tárgyalás segít alátámasztani olyan követeléseket, amelyeket katonailag sem tudtak elérni” – mondta.
Végül hangsúlyozta: az Európai Uniónak kulcsszerepe van bármilyen jövőbeli békemegállapodás értékelésében. „Európára szükség van ahhoz, hogy egy megállapodás működőképes legyen” – zárta nyilatkozatát Kaja Kallas.
