Németország jelentős védelmi fordulóponthoz érkezett, miután a Bundestag pénteken elfogadta azt a katonai szolgálati törvényt, amely teljesen új alapokra helyezi a hadsereg toborzási rendszerét. A döntés egyre feszültebb európai biztonsági környezetben született, miközben a NATO-szövetségesek megerősített védelmi képességeket sürgetnek.
Új, kétpilléres katonai szolgálati rendszer
A hosszú vitákat és parlamenten kívüli tiltakozásokat követő törvényjavaslat egy kettős rendszert vezet be. Az első pillér a önkéntes katonai szolgálat, amely különféle kedvezményekkel próbálja vonzóbbá tenni a csatlakozást a fiatalok számára.
Ha azonban az önkéntesek száma nem éri el a szükséges szintet, a törvény lehetőséget ad a kötelező sorkatonaság újbóli aktiválására. Erről a Bundestagnak külön szavazással kellene döntenie, és szükség esetén sorsolásos kiválasztást is alkalmazhatnak.
A Védelmi Minisztérium félévente köteles beszámolni a toborzási adatokról, hogy a parlament átláthatóan megítélhesse az igényeket.
A Bundeswehr létszámának nagyszabású bővítése
A törvény célja, hogy a jelenlegi mintegy 183 000 aktív katonát 260 000-re növeljék. Emellett Németország legalább 200 000 tartalékos katonát kíván rendelkezésre állítani 2035-ig.
Ez a lépés a modern német haderő eddigi egyik legnagyobb átszervezése, amely a NATO-kötelezettségek teljesítését és az európai biztonság megerősítését szolgálja.
Egészségügyi vizsgálatok a 2008 után született férfiaknak
A korábban felfüggesztett sorkatonaság 2011-es megszűnése óta először fordul elő, hogy a törvény kötelező orvosi vizsgálatot ír elő minden 2008. január 1-je után született férfi számára.
A vizsgálatok fokozatosan indulnak, az adminisztratív kapacitásoktól függően.
A 18 éves férfiak és nők egyaránt kapnak majd nyilatkozatot, amelyben meg kell adniuk, hogy vállalnák-e a katonai szolgálatot – ugyanakkor kötelező válaszadási kötelezettség csak a férfiakra vonatkozik.
Európai tendencia: A védelem erősítése minden fronton
Németország lépése illeszkedik ahhoz az európai hullámhoz, amelyben a kormányok újragondolják védelmi politikájukat. Franciaország, Olaszország, Belgium és Románia egyaránt bővítik az önkéntes katonai programjaikat, míg az északi és balti államok a kötelező szolgálat megerősítése mellett döntöttek az orosz agresszió miatt.
Az új törvény a szakértők szerint az elmúlt másfél évtized legjelentősebb német haderőreformja, amely hosszú távon határozhatja meg Berlin biztonsági és külpolitikai szerepét.
