Egyre nagyobb feszültséget kelt Európa keleti részén Washington legújabb bejelentése: az Egyesült Államok jövő évtől megszünteti a „333-as szakasz” néven ismert katonai támogatási programot. A Pentagon lépése közvetlenül érinti Lituániát, Észtországot és Lettországot, vagyis azokat az országokat, amelyek az orosz határ mentén a NATO védelmi vonalának első sorában állnak.
A Pentagon megszünteti a kiképzési programokat
A litván védelmi minisztérium egyik tisztviselője megerősítette, hogy a támogatás 2025-től nullára csökken, és a program teljesen megszűnik. Ez azt jelenti, hogy az USA nem finanszírozza tovább a balti országok hadseregeinek kiképzését és felszerelését.
Vaidotas Urbelis, a litván védelmi minisztérium politikai igazgatója közölte: Vilnius tárgyalásokat folytat Washingtonnal arról, hogy pontosan mely formájú segítség folytatódhat, és melyeket halasztják el.
Donald Trump kormánya nem kért több forrást
A program költségeit az amerikai Kongresszus hagyja jóvá, azonban Donald Trump kormányzata nem kérte a pénzek kiegészítését. A már jóváhagyott források 2026 szeptemberéig még rendelkezésre állnak, de hosszabb távon megszűnnek.
Kritikus hangok az Egyesült Államokban
A döntés nem maradt válasz nélkül az amerikai politikában sem. Jeanne Shaheen, a Szenátus külügyi bizottságának vezető demokrata tagja, élesen bírálta a Pentagon lépését:
„Nincs értelme gyengíteni szövetségeseink védelmi felkészültségét, miközben arra kérjük őket, hogy növeljék saját kapacitásaikat. Ez a döntés az amerikai katonák biztonságát is veszélyezteti, akik ezekkel az egységekkel közösen harcolnának” – fogalmazott a szenátor közleményében.
Balti félelmek és geopolitikai következmények
Lettország, Észtország és Lituánia számára a Pentagon támogatása kulcsfontosságú volt az orosz fenyegetés ellensúlyozásában. Elemzők szerint Washington visszalépése növelheti a régió bizonytalanságát, és NATO-szinten is új vitákat indíthat a szövetségesek felelősségvállalásáról.
